Tizenhetedik hét: Kolossé 2:3-4

3 Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. 

4 Ezt azért mondom, nehogy valaki titeket megtévesztő szavakkal félrevezessen. 

Értem! Értem! Értem!!!

„...keresztre feszítették…” (Márk 15:24) 

 

Dr. C. Truman Davis orvos írja egy bibliakommentárban [The Expositor’s Bible Commentary]: „Mi a keresztrefeszítés? Egy orvos így ad róla fiziológiai leírást: „Ahogy lassan lefelé csúszott… a csuklókon átvert szögeken függve, kínzó fájdalom hasított az ujjaiból kiindulva a karjain át az agyába; a csuklókon átvert szegek nyomást gyakoroltak a középső érző-mozgató idegre. Ahogy feljebb küzdötte magát, hogy a feszítő kíntól szabaduljon, egész testsúlyát a lábain áthaladó szögre helyezte. Újra szörnyű fájdalmat érzett, melyet a lábcsontok között haladó idegeket átszakító szög okozott. Ahogy karjai kifáradtak, izmai görcsbe rándultak, újabb erős, szűnni nem akaró, hasogató fájdalmat okozva. A görcsök miatt képtelen volt feljebb küzdeni magát, így egyre nehezebben tudott lélegezni. Még képes volt tüdejébe beszívni a levegőt, kilélegezni azonban már nem tudta. Küszködött, hogy kissé feljebb emelkedjen, legalább egy apró lélegzetre… Órákig tartott ez a határtalan fájdalom; a minden kilégzéshez szükséges kicsavarodás; az izom-szaggató, ízekig ható görcsök; a fuldoklás; az égető fájdalom, ahogy korbácsolástól összeroncsolt hátát újra meg újra felszakította a durva gerenda, valahányszor feljebb küzdötte magát, majd újra lecsúszott. Aztán újabb gyötrelem következett: mély, szorító fájdalom a mellkasban, ahogy a szívburok lassan vérsavóval telt meg, és nyomást kezdett gyakorolni a szívre. Már csaknem vége volt; a vér- és folyadékveszteség elérte a kritikus szintet; az összeszorult szív küszködött, hogy nehéz, sűrű, alvadékony vért pumpáljon a szövetekbe; a megkínzott tüdő kétségbeesett küzdelmet vívott egyetlen kortynyi levegőért. Érezte, ahogy a halál hidege átjárta mindenét… végül engedett neki, és hagyta, hogy teste meghaljon.” A Biblia ezekkel a szavakkal jegyzi fel: „és keresztre feszítették”. Milyen csodálatos szeretet ez! 

 

Értem tette... értem szenvedte... miért???? nem értem!!!

Köztünk lakozik. Köztünk lakozik?!

45 Izráel fiai között fogok lakni, és Istenük leszek.  46 És megtudják, hogy én, az ÚR, vagyok az Istenük, aki kihoztam őket Egyiptomból, mert köztük lakozom én, az ÚR, az ő Istenük.

2.Móz.29:45-46

Isten az Ő népe között akar lakni és velük lenni. Jelen akar közöttük lenni. Ezáltal bizonyítja, hogy Ő az Isten. Nincs szó arról, hogy áldások kiárasztásán, csodákon vagy jóléten keresztül bizonyítaná mindenhatóságát. Csupán egyszerű jelenlétével. 

A többit akkor ajándékozta népének, amikor azok engedelmesek voltak Neki, és tisztán éltek az Ő jelenlétében. Amikor nem, akkor - bár még mindig közöttük lakott - nyomorúságot engedett rájuk...

Tizenhatodik hét: Kolossé 2:1-2

1 Szeretném, ha tudnátok, mennyit küzdök értetek és a laodiceaiakért; és mindazokért, akik engem nem ismernek személyesen, 

2 hogy szívük felbátorodjék, összeforrva szeretetben, és eljussanak a teljes bizonyossághoz vezető ismeret egész gazdagságára: az Isten titkának, Krisztusnak ismeretére.

Csak néhány gondolat, "ami először eszembe jut":

- Pál küzd a kolossébeliekért és a szomszéd városban élő hívőkért. Bár sokakkal soha nem találkozott személyesen, nem az ő munkája eredményeként tértek meg, mégis szívén viseli sorsukat és "küzd értük". Ez szolgálatának része.

- a 2.v. számomra nagyjából összefoglalja megtérés után életünk lényegét. Hogy nem egycsapásra változik meg  minden, hogy a szívünk felbátorodása, megerősödése egy folyamat, hogy a legfontosabb a szeretet, és hogy Isten titkának, Krisztusnak ismerete, eljuttat a teljes bizonyosságra. EZ AZ, ami eljuttat az olyan nagyon vágyott bizonyosságra...

Gyümölcsöző vagy?

 „…Szaporodjatok, sokasodjatok…!” (1Mózes 1:28) 

Hat versen belül Jézus tízszer használja a „maradni” igét (János 15:4-7,9-10). Miért? Mert ez nem természetes dolog! Jézus tudta, hogy az elkövetkező években tanítványai arra kapnak elhívást, hogy annyi gyümölcsöt teremjenek, ami az egész világot betölti. De nem lehet ilyen jellegű hatást gyakorolni a világra anélkül, hogy először el ne érd azt az egy dolgot, amit hajlamos vagy elhanyagolni, vagy hagyni, hogy az élet más dolgai elnyomják – azt hogy Vele legyél, és többet nyerj Belőle! Nap mint nap adódnak olyan dolgok, melyek visszatartanak attól, hogy minőségi időt tölts az Úrral. Az pedig, hogy hosszabb időt tölts el várakozva Isten jelenlétében – annyi erőfeszítést igényel, mint az országgyűlésnek egy új törvény meghozása. Nos, három lehetőséged van. 

Egyik: értéktelen életet élsz. „Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és elszárad…” (János 15:6 NKJV). Az elszáradt szó azt jelenti: értéktelen. Ne pazarold az életed értéktelen dolgokra! 

Másik: elfogadod Isten fenyítését. „Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa” (Zsidók 12:11). Mit keres Isten? Gyümölcsöt – és bármit megtesz azért, hogy találjon. Mindannyiunknak megvan a maga története a „metszésekről”. Isten fenyítése általában egy bűn miatti problémával indul, egy olyan viselkedéssel vagy hozzáállással, amivel eddig még nem szembesültél. A fenyítés pedig akkor ér véget, amikor a probléma megszűnik. A fenyítésnek nem kell örökké tartania – ez egyedül rajtunk áll! Csak addig kell átélnünk a fájdalmat, amíg a bűnhöz ragaszkodunk. 

Harmadik: közel maradsz Istenhez. Ha minden nap belőle szerzed lelki táplálékodat, ha hagyod, hogy a Rajta átáramló erő rajtad is átáramoljon, semmi sem tarthat vissza attól, hogy elérd azt a bővölködő életet, melyet Jézus megígért.

A "nem-tennivalók listája

„…én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (János 10:10) 

Jézus azt akarja, hogy gazdag, bővölködő életet élvezz (ld. János 10:10), anélkül, hogy lehúznának olyan dolgok, amiknek nincs értékük vagy jelentőségük. Robyn Coffman életmód-tanácsadó mondja: „Nem csak az a zűrzavar, amit látsz, inkább az, amit nem látsz. Az állandóan túlzsúfolt időbeosztásod, a vég nélküli elkötelezettségek és a mindent elborító félelmek. A túlzsúfolt elme túl sokat rágódik a dolgokon, túlreagálja az eseményeket, mindent túlelemez, túlságosan aggódik, és túlzottan elkötelezi magát.” Tehát folytasd inkább a következők szerint: Szüntesd meg a túlzsúfolt zűrzavart az elmédben, engedd meg magadnak, hogy legyen egy „NEM-tennivalók” listád: 

Ne érezz bűntudatot, ha nemet mondasz valamire, ami talán jó dolog, de számodra nem az! 

Ne aggódj amiatt, hogy mennyire lesznek jól neveltek a gyerekeid felnőtt korukra! 

Ne akassz semmi újat a szekrényedbe anélkül, hogy valami mást tovább ne adnál! 

Ne érezd magad felelősnek mindenki más jóllétéért! 

Ne vedd fel a telefont esténként egy bizonyos időpont után! 

Ne mondj igent pusztán azért, mert meghívtak! 

Ne ütemezz be elfoglaltságokat vasárnapra és a családodnak szentelt napokra! 

Ne vegyél meg valamit csak azért, mert akciós! 

Ne is gondolj arra, hogy olyan ételt főzöl, amiben háromnál több összetevő van, elvégzed a nagymosást, kitakarítod a lakást, és minőségi időt töltesz a családoddal – mindezt egyetlen napba besűrítve! 

Ne rágódj a kudarcaidon vagy más emberek hibáin! 

Ne hasonlítgasd magad másokhoz! 

Minél több dolog nem-elvégzésére adsz magadnak engedélyt, annál inkább érezni fogod, hogy felszabadultál egy összeszedett és gazdag életre. Isten segíteni fog abban, hogy így tudj élni. Figyelj: „Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi… akik az Úrban bíznak, erejük megújul…” (Ézsaiás 40:29-31). Az Istennel töltött idő legyen az elsődleges mindennapjaidban, így minden más a helyére fog kerülni.

Tizenharmadik és Tizennegyedik hét: Kolossé 1:25-29

Hát sikerült jól háttérbe szorulnia az ide szánt bejegyzéseknek az elmúlt hetekben. Pedig annyi, de annyi fontos és lejegyzésre érdemes tanítást, leckét kaptam! Többek közt arról, hogy ne vágyjak 24 helyett 48 órás napokra! :P Hogy legyek hálás azért, amit 24 óra alatt sikerült elvégeznem! Isten nem vár többet, mint ami abba belefér. (Feltéve, hogy a fontossági sorrendet betartom!) Minden más csak az én tervem, ötletem - és nem mulasztásom... Nagy megkönnyebbülés. :)

A Kolossé tanulásával is sikerült kicsit elmaradnom ismét. Még jó, hogy a jövő hét ismétlő hét lesz!!! ;)

Erre a hétre így nekem 5 igevers jut, nem is könnyűek:

25 Ennek a szolgájává lettem a szerint a megbízatás szerint, amelyet Isten nekem a ti javatokra adott, hogy teljesen feltárjam előttetek az Isten igéjét; 

26 mégpedig azt a titkot, amely örök idők és nemzedékek óta rejtve volt, de amely most kijelentetett az ő szentjeinek, 

27 akiknek Isten tudtul akarta adni, hogy milyen gazdag ennek a titoknak dicsősége a pogány népek között. Ez a titok az, hogy Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek.

28 Mi őt hirdetjük, miközben minden embert teljes bölcsességgel intünk és tanítunk, hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban. 

29 Ezért fáradozom én is, és küzdök az ő ereje által, amely hatalmasan működik bennem.

Még elmélkedem rajta...