A Mai Ige évindító sorozata összeollózva.
„…Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!” (Habakuk 2:2)
Habakuk úgy írja le látomását, mint „a teher, a melyet Habakuk próféta látott” (Habakuk 1:1 Károli). Ezt látta mindenütt, bármerre ment. Térdre kényszerítette őt. Így imádkozott: „Meddig kell még kiáltanom, Uram, miért nem hallgatsz meg? Kiáltok hozzád az erőszak miatt, de nem segítesz! Miért kell látnom a romlottságot, és nézem a nyomorúságot? Erőszak és önkény van szemem előtt. Folyik a per, és viszály támad. Azért nem érvényesül a törvény, nem hoznak igaz ítéletet, mert a bűnös kijátssza az igazat: ezért hoznak igazságtalan ítéletet.” (Habakuk 1:2-4). Mielőtt Isten áldásaként megajándékozna egy cselekvési tervvel, előbb rád terheli azt a problémát, melynek megoldására elhívást kaptál. Lewis Braille szeretett volna írni és olvasni, de három éves korában egy tragikus baleset következtében megvakult, amikor apja szerszámboltjában játszott. Nem volt hajlandó beletörődni, hogy a sötétség világában éljen, ezért ezt mondta: „Létre fogok hozni egy rendszert, amivel vakok is tudnak írni és olvasni.” Ennek eredményeképpen milliónyi látáskárosult ember számára lett áldás a Braille-írás.
A zsoltáríró így kiáltott: „… házad iránti féltő szeretet emészt…” (Zsoltárok 69:10). Mi iránt van elemésztő vágy benned? Mi az, amit szenvedélyesen szeretnél? Mire hívott el Isten, minek az elvégzésére adott neked tehetséget? Pál égető vágya az volt, hogy elérje a világot Krisztus számára. És sikerrel járt. Amikor ellenségei bebörtönözték, ahelyett, hogy megadta volna magát a sorscsapásnak, börtöncelláját egy író dolgozószobájává változtatta, és megírta leveleit. Így több életet tudott megváltoztatni, még az után is, hogy eltávozott e földi létből, mint amennyit valaha is remélt elérni egész életében. Mire vagy hajlandó rááldozni az életed? Ha látomásod valóban Istentől származik, meg fogod érezni, merre kell indulnod!
Figyelj meg két fontos dolgot a látomással kapcsolatban: 1) Látásodnak Istentől kell jönnie. Nagy különbség van aközött, hogy célokat tűzöl ki magadnak, vagy, hogy Istentő kapott célod van. Ha a látásod Istentől való, „… és biztosan bekövetkezik”… (Habakuk 2:3). Nem neked kell összehangolnod az eseményeket; Isten majd biztosítani fogja a szükséges forrásokat, és meg fogja nyitni a kellő ajtókat a megfelelő időben. Lépteidet Ő fogja irányítani. Íme, egy érdekes ige: „… nem a gyorsak győznek a futásban, nem a hősök a harcban, nem a bölcseknek jut a kenyér, nem az értelmeseknek a gazdagság és nem a tudósoknak a jóindulat, mert mindezek az időtől és körülményektől függnek. Nem tudja az ember azt sem, hogy mennyi ideje van még. Ahogyan a halak veszedelmes hálóba kerülhetnek, ahogyan a madarak tőrbe eshetnek, ugyanúgy jutnak a kelepcébe az emberek is, ha hirtelen rájuk szakad a veszedelem ideje.” (Prédikátor 9: 11-12). Isten fel fogja fedni előtted rendeltetésedet, és lehetőséget fog adni arra, hogy betöltsd. Persze azt is megteheted, hogy ellenállsz, halogatod, vagy más dolgokra szánod az életed, végül aztán nem lesz sem időd, sem lehetőséged. Nehogy beleess ebbe a csapdába, vagy belegabalyodj ebbe a hálóba, nehogy emiatt elveszítsd, amit Isten neked szánt! 2) Látomásodnak egy bizonyos területhez kell kapcsolódnia. József álma egy gabonafölddel kezdődött (ld. 1Mózes 37:6-7). Mi a te területed? Akár az orvostudomány, akár az oktatás, akár a pénzügyek, ingatlanértékesítés vagy bármi más, azért kaptad, hogy áldássá lehess általa mások számára. Isten ezt mondta Ábrahámnak: „… naggyá teszem a nevedet, és áldás leszel” (1Mózes 12:2). Ne keress hírnevet, keresd inkább mások szolgálatát! Ha ezt teszed, hatásod nagyobb lesz, mint a jó híred, és örökkévaló jutalmad nagyobb lesz, mint bármi, amit vezethetsz, amit viselhetsz, amiben lakhatsz, vagy amit kiakaszthatsz a falra.
Jézus ezt mondta: „…én azért születtem…” (János 18:37). Amikor tudod, hogy miért vagy it ezen a világon, hogy mi az Istentől kapott célod, akkor gyakorlatilag megállíthatatlan vagy. Nem leszel tökéletes, de meglesz a veled született erő ahhoz, hogy felülkerekedj minden akadályon, amivel találkozol. H valami elterelné a figyelmedet, Isten szert eléggé ahhoz, hogy újra maga felé irányítson, helyreigazítson, és visszatereljen a helyes útra. De ahhoz, hogy a megfelelő választ meg tudd találni, először is a megfelelő kérdéseket kell feltenned. Mint például:
1) Milyen vágyak élnek bennem szinte egész életemben? 2) Mi indít leginkább arra, hogy termékeny legyek? 3) Mi tart mozgásban még akkor is, amikor fáradt vagyok? 4) Mi segít abban, hogy ne adjam fel akkor sem, ha ellenállással találkozom? 5) Mi az, amit ha végzek, nem is tűnik munkának? 6) Mi az, amit ha teszek, arra mások pozitívan, támogatóan válaszolnak? 7) Mi az, amit ha teszek, az ajtók szinte maguktól nyílnak, minden erőfeszítés nélkül? 8) Mit gondolnak munkámról bölcs vezetők és Isten szerinti tanácsadók? 9) Mi az, ami miatt jó érzés, hogy én én vagyok? 10) Mi az, ami beindítja, felszínre hozza ötleteimet, kreativitásomat? 11) Mi az, amit hajlandó vagyok feláldozni ennek érdekében? 12) Mit teszek, amit bátran fel merek ajánlani Istennek, mint neki tetsző ajándékot? 13) Mi az, amit fizetés nélkül is szívesen tennék, ha megengedhetném magamnak? 14) Mi az, aminek véghezvitele annyira fontos számomra, hogy ellenállnék a Sátán minden ostromának? Mit mond most neked Isten? Még nincs túl késő, fedezd fel látomásod, és kövesd!
Pál missziós úton volt. Könnyű felszereléssel utazott, fegyelmezte magát, kerülte mindazt, ami elterelné figyelmét, és mindig a célra összpontosított. „… egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé…” (Filippi 3:14). A sikeres vállalatok olyan küldetésnyilatkozat alapján működnek, amelyet minden csapattag megérthet, és amelyet mindig szem előtt tartanak. Isten ezt mondta Habakuknak: „Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!” (Habakuk 2:2). Le kell írnod a látást, amit Istentől kaptál, rendszeresen el kell olvasnod, emlékezned kell rá minden időben, és aszerint kell élned. Legnagyobb ellenséged nem a szembenállás, hanem a figyelemelterelése. Hallottál már valaha a „fehér elefántról”? Amikor Sziám királya el akarta pusztítani valamelyik ellenségét, egy fehér elefántot ajándékozott neki. Abban az időben a fehér elefántot szent állatnak tartották, és senki nem merészelte volna visszautasítani a király ajándékát. A gond csak az volt, hogy a fehér elefántot nem volt szabad munkába állítani, viszont etetni kellett – méghozzá rengeteg étellel. Így tehát a király „ajándéka” végül teljes csődbe juttatta ellenségét. Ébresztő! Vigyázz a „fehér elefántokkal”, melyek elszívják idődet, energiádat és erőforrásaidat! Látomásod védelme érdelében élj ezek szerint a szavak szerint: „… tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült. Gondoljatok rá…, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjenek.” (Zsidók 12:1-3)
A Mózes első könyve harminckilencedik részében ötször olvassuk: „de az Úr Józseffel volt”. Téged is biztasson ez: Isten munkálkodik abban is, amin épp most mégy keresztül. Honnan nyerte József azt a bölcsességet, amivel egy népet tudott kormányozni? Onnan, hogy megtanulta kezelni saját családja problémáit, irányította Potifár házának szolgáit, és intézte a börtönparancsnok feladatait. A létra fokaihoz hasonlóan, minden lépés közelebb vitte őt a csúcshoz. Figyeld meg, hogy működött mindez: testvérei eladták őt izmaelita rabszolga-kereskedőknek, akik eladták Potifárnak, aki börtönbe vetette, ahol találkozott a főpohárnokkal, aki bemutatta a fáraónak, aki Egyiptom miniszterelnökévé tette, beteljesítve József álmát. Könnyen ment? Nem. Amíg az idő el nem érkezett, „… Isten próbára tette őt” (Zsoltárok 105:19 NKJV). Látomásodat próbára fogják tenni olyan helyzetek, melyek vagy felkészítenek, vagy megtörnek. Bill Gothard úgy írja le ezt a folyamatot, mint a látomás születése, a látomás halála és a látomás feltámadása. Ha nincs elegendő tőkéd, nincsenek barátaid, és már nem maradt benned erő küzdeni (ha már a halálodon vagy), emlékezz Jézus szavaira: „… ha a búzaszem nem a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (János 14:24). Ha látomásod meghal, de Isten feltámasztja, egészen másként kezdesz beszélni és cselekedni. Ha az éned háttérbe szorul, és a kegyelem kerül előtérbe, te is elkezded mondani a zsoltárossal: „De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén” (Zsoltárok 27:13). Ekkor Isten mosolyogva fogja mondani: „Végre megértetted!”
Ha egy álom Istentől való, és te elkötelezed magad rá, akkor „biztosan bekövetkezik” (Habakuk 2:3). Igen, időnként meg fogsz botlani, időnként meg kell feszülnöd, hogy túllépj régi korlátaidon, lehet, hogy tántorogva fogod átlépni a célvonalat, de el fogod érni. El fogsz jutni az Ígéret Földjére. Nézd csak meg Mózest: egy történelmet megváltoztató üzenetet kellett eljuttatni a fáraóhoz, pedig nehéz beszédű volt. Házassági problémái is voltak. Szeretett mindent egyedül megoldani, míg el nem jutott arra a pontra, ahol már nem bírta tovább, és megtanulta átruházni a feladatokat. Néha nem tudott uralkodni magán, ezért mondta neki ezt Isten: „…Ezt a földet ígértem oda esküvel… Megmutattam neked, de nem mehetsz be oda” (5Mózes 34:4). Ám végül mégiscsak bejutott! 1400 évvel később ott állt Jézussal a Megdicsőülés [Színelváltozás] Hegyén, az Ígéret Földje közepén! Azt mondod: „De én csúnyán elbuktam”. Dávid házasságtörést követett el, zsoltárai mégis sokaknak adnak erőt, és az egész világon idézik őt a szószékről. Isten nem mentegette Dávidot, hanem megbocsátott neki, és felhasználta őt. „Mert miután Dávid a maga nemzedékében, az Isten akarata szerint szolgált, meghalt, és eltemették…” (ApCsel 13:36). A Biblia így írja le Istent: „te bűnbocsátó Isten vagy, kegyelmes és irgalmas, hosszú a türelmed és a nagy a szeretetd” (Nehémiás 9:17). Egyes fordítások így adják vissza: „kész a megbocsátásra”. Isten készen áll, amikor te is, csak annyit kell tenned, hogy Hozzá fordulsz. Mielőtt Habakuk látomásáról kezdett volna írni, ezt mondta: „Őrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit felejtek én panaszom dolgában” (Habakuk 2:1 Károli). Isten helyreigazít, nem leselejtez! Hát nem csodálatos? Így működik Isten kegyelme.
Ámós prófétánál egy érdekes képet olvasunk: „Ahogyan a pásztor az oroszlán szájából két lábszárat, vagy egy fülhegyet ment meg, csak úgy menekülnek meg Izráel fiai…” (Ámós 3:12). Képzeld el, hogy a Sátán az oroszlán, és te vagy a bárány, Jézus pedig, mint a pásztor, jön, és összeszedi azt, ami belőled maradt; nézd csak meg, hogyan formál Isten győzelmet a vereségből! Az élet darabokra tépte álmodat? Istennel mindössze két dolog elég a visszatéréshez:
1) Fül a hallásra. Ne hallgass többé azokra a hangokra, melyek elcsüggesztenek; nincs vége, amíg Isten azt nem mondja, hogy vége! Isten azt mondta Ezékielnek, hogy prófétáljon a völgyet megtöltő halott, kiszáradt csontoknak (ld. Ezékiel 37:4): „Én tehát prófétáltam, ahogyan megparancsolta nekem. Akkor lélek szállt beléjük, életre keltek, és talpra álltak: igen-igen nagy sereg volt.” (Ezékiel 37:10). Lehet, hogy reményeid meghaltak, és lelked kiszáradt, de ha hallgatsz arra, amit Isten mond, álmod újra életre kel.
2) Láb, melyre rá tudsz állni. Isten, aki Jóbnak kétszer annyit adott szenvedései után, mint amennyije volt azelőtt, rólad sem mondott még le.
Olvasd, hogy mit ígért, és állj rá Igéjére! Ákánt az Ákór völgyében kövezték halálra, mert lopott a zsákmányból Jerikó ostroma után. Itt van vége a történetnek? Nem, mert Isten az ő kegyelmében később ezt mondja: „…az Ákór völgyét a reménység kapujává teszem…” (Hóseás 2:17). A következményekkel lehet, hogy együtt kell élned, de Isten kegyelméből még mindig megélheted, hogy látod álmod beteljesülését.
