„…a mi alkalmasságunk az Istentől van.” (2Korinthus 3:5)
Isten soha nem fog rád bízni olyan feladatot, amelyet az Ő közreműködése nélkül is el tudsz végezni. Ő „…nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk…” (2Timóteus 1:9) hív el minket. Amikor Isten rád bíz egy munkát, akkor kegyelmét is adja, hogy el tudd azt végezni. De ne várd, hogy könnyű lesz! Isten arra hívta el Mózest, hogy utasítsa a fáraót, hogy engedje el az összes rabszolgáját, hogy elmehessenek egy olyan Istent imádni, akiben a fáraó nem is hitt. Jónásnak azt mondta, hogy menjen Ninivébe, a világ legromlottabb városába, és mondja nekik: „Térjetek meg, vagy meghaltok!”. Amikor Isten elhívta Jeremiást, hogy az Ő üzenetét átadja egy kemény, makacs, én-központú népnek, akik nem voltak hajlandók rá hallgatni, Jeremiás annyira sírt, hogy „a zokogó próféta” néven vált ismertté. Ha tehát most alkalmatlannak érzed magad, Isten nélkül – az is vagy! A Biblia hősei nem pattantak csak úgy fel a helyükről és nem mondták, hogy: „Semmi gond, én elintézem!”. De íme, a jó hír: Isten nem arra hív, hogy Neki dolgozzunk, hanem, hogy Vele – ez pedig garantálja a sikert. Azt mondod: „De én nem vagyok rá képes”. Semmi probléma: „Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak… a mi alkalmasságunk az Istentől van. Ő tett alkalmassá minket” (2Korinthus 3:5-6). Azt mondod: „De nincsenek meg hozzá a szükséges anyagi forrásaim”. Nem gond: „Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre” (2Korinthus 9:8). Azt mondod: „De nincs hozzá erőm”. Semmi baj: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:13).
Isten soha nem fog rád bízni olyan feladatot, amelyet az Ő közreműködése nélkül is el tudsz végezni. Ő „…nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk…” (2Timóteus 1:9) hív el minket. Amikor Isten rád bíz egy munkát, akkor kegyelmét is adja, hogy el tudd azt végezni. De ne várd, hogy könnyű lesz! Isten arra hívta el Mózest, hogy utasítsa a fáraót, hogy engedje el az összes rabszolgáját, hogy elmehessenek egy olyan Istent imádni, akiben a fáraó nem is hitt. Jónásnak azt mondta, hogy menjen Ninivébe, a világ legromlottabb városába, és mondja nekik: „Térjetek meg, vagy meghaltok!”. Amikor Isten elhívta Jeremiást, hogy az Ő üzenetét átadja egy kemény, makacs, én-központú népnek, akik nem voltak hajlandók rá hallgatni, Jeremiás annyira sírt, hogy „a zokogó próféta” néven vált ismertté. Ha tehát most alkalmatlannak érzed magad, Isten nélkül – az is vagy! A Biblia hősei nem pattantak csak úgy fel a helyükről és nem mondták, hogy: „Semmi gond, én elintézem!”. De íme, a jó hír: Isten nem arra hív, hogy Neki dolgozzunk, hanem, hogy Vele – ez pedig garantálja a sikert. Azt mondod: „De én nem vagyok rá képes”. Semmi probléma: „Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak… a mi alkalmasságunk az Istentől van. Ő tett alkalmassá minket” (2Korinthus 3:5-6). Azt mondod: „De nincsenek meg hozzá a szükséges anyagi forrásaim”. Nem gond: „Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre” (2Korinthus 9:8). Azt mondod: „De nincs hozzá erőm”. Semmi baj: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:13).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése