Készítem a gyülekezeti honlapot. Nem végeztem tanulmányokat hogyan kell jól csinálni, de tegnap találtam egy ingyenes online tanfolyamot, ami a gyülekezeti honlapok építéséről szól. Kíváncsiságból feliratkoztam. Az első levél azt boncolgatja, hogy mi keresnivalónk van nekünk keresztyéneknek az interneten. Csak egy néhány gondolat:
Az internet, a keresők és a közösségi oldalak újraértelmezik a világho z és az egymáshoz való hozzáállásunkat. Ezt nem tagadni kell, hanem kihasználni – nekünk, keresztényeknek is!
...bár az van a köztudatban, hogy manapság az emberek kevesebbet olvasnak – ez valójában mégsem igaz! Többet olvasunk, mint régen – csak éppen MÁSHOL és MÁSHOGY! Nem feltétlenül könyveket vagy magazinokat – sokkal inkább hírportálokat, blogokat vagy státuszüzeneteket. Nem papír-alapon, hanem elektronikusan. Nem belefeledkezve napokra, hetekre egy-egy könyvbe, hanem szemlézve, szörfölve, célirányosan. Azt olvassuk, amit keresünk, ami fontos, ami aktuális, ami naprakész, ami megoldásokat és válaszokat ad – mert felgyorsult a világunk, és az időnk a legdrágább értékünk.
A kommunikáció mindenki tudománya és éltető elem.
Mi keresztények már sokszor buktuk el a pozíciónkat, a lehetőségeinket, az eszköztárunkat, amellyel szolgálhattunk volna embertársaink felé, mert amikor mozdulni kellett volna, haladni a kortársainkkal, a környezetünkkel, akik felé a küldetésünk szól – nem voltunk képesek változni.
Amikor a televíziózást feltalálták, a keresztények rögtön valami sátáni dolgot láttak benne, és elhatárolódtak tőle. És mi lett az eredmény? A média ma önti ránk a szennyet. És jó, ha hetente 1-2 órás műsoridőnk lehet egy-egy közszolgálati tévében. Mire észbe kaptunk, nem maradt helyünk, csak az oldalvonal mentén.
Ma az interneten van ugyanez. Sok keresztény, gyülekezet, vezető ellenséget lát az internetben, vagy teljesen hidegen hagyja, mert az “világi dolog”. De hadd mondjam el: az internet csak egy eszköz, egy kommunikációs csatorna – és ha nem töltjük meg tartalommal, megtölti majd más! Ha nem használjuk jóra, akkor használja a Gonosz a maga céljaira! Sőt, voltaképpen oda jutottunk, hogy ha nem használjuk, ha nem használjuk jól, hozzáértő módon, felkészülten, akkor lassan nem tudunk kommunikálni a körülöttünk élőkkel sem! Az egyik legnagyobb kapcsolatépítő és kapcsolatfenntartó lehetőségünket és eszközünket tékozoljuk el!
Márpedig ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak!
Az internet olyan közeg...ahol rengeteg az ember, aki felé szolgálhatunk, ahol ezerféle módon beszélhetünk, írhatunk, elmondhatjuk a fontos üzeneteinket...
Mindez tudatosság, elhatározás és fontossági sorrend, értékrend kérdése!
Itt már nem lehetnek kifogások, hogy nincs időm, nem tudom, hol szolgáljak, nincs emberem, nincs kinek elmondani az evangéliumot, én ilyen-olyan vagyok…
hogy miből lesz több a neten, a szemétből vagy az értékből, az Istent gyalázó vagy az Istent dicsőítő hozzászólásokból, a közönyből vagy az aktivitásból, az elszigetelt keresztény szörfösökből, vagy az erős közösségeket építő missziós csoportokból és hálózatokból, rajtunk is múlik. Hogy mennyi helyet foglalunk Jézus Krisztus számára, hogy mennyi helyet foglal majd az online világból Isten országa – rajtunk múlik! Rajtad is múlik!
Egyet kell értenem... és ennek tükrében átgondolni a webes jelenlétemet.
