Tegnap belopódzott hozzám a fáradtság, elkeseredés, reménytelenség és az egész kompánia. Úgy "összejöttek a dolgok", hogy panasz-partit lett volna kedvem tartani. Eszembe jutott, hogy az efféle érzések ellen leghatékonyabban a hálával lehet küzdeni, és elvégre is Hálás Hétfő van, így gyorsan próbáltam találni a sok rossz mellett "Uram, csak három jót! Csak három hadd jusson eszembe!" De nem jött egy se.
Helyette jött az "Adj hálát azért, ami fáj!". És jött a gátszakadás... továbbra is csak azok jutottak eszembe, amik fájnak, de elkezdtem hálával gondolni rájuk.
Köszönöm, hogy hetek óta ősz van! Elvégre szép évszak.
Köszönöm, hogy kútba esett az ágyeladás!
Köszönöm, hogy újra kezdhetem gyűjteni azokat a dolgokat, amik most elvesztek, ezúttal bölcsebben, céltudatosabban.
Köszönöm, hogy újra írhatom, készíthetem - ezúttal CSAK azt, amit Te bízol rám és ezúttal jobban!
Köszönöm, hogy a CHF (még csak) 243 Ft!
Köszönöm, hogy van még olyan csekk, amit kibírunk fizetni.
Köszönöm, hogy a gyerekekből előjönnek a hiányosságok, és láthatom miben kell még őket formálni.
Köszönöm, hogy belőlem is előhozod a hiányosságokat, hogy lássam miben kell - még mindig! - változnom.
Köszönöm, hogy nem szabadítasz meg azoktól a kapcsolatoktól, amiken keresztül a Te képedre akarsz formálni, még ha annyira fáj is.
Köszönöm, hogy még mindig csalódom emberekben, csak azért, hogy el ne felejtsem: egyedül csak Tebenned bízzam!
Köszönöm, hogy mi csak tervezünk, de végezni Te végzel! És nekünk az lesz a jó, ha most még nem is értjük hogyan.
Köszönöm, hogy néha érezhetem az ajándékok hiányát is, így sokkal inkább tudom értékelni, amikor bőven osztod őket!
Köszönöm, hogy vannak igaz barátaim, akik ilyenkor is Rád irányítják a figyelmem!
Köszönöm, hogy a nehézségek által is megerősíted a házasságunkat!
Köszönöm, hogy azoknak, akik Téged szeretnek azoknak MINDEN javukra van!
Most kezdem megérteni, hogy az ilyen helyzetekben való helytállás, az elhordozás azon múlik, hogy mennyit fejlődtem az előző próbákkal teli időszakban, és mennyire töltődtem fel a kettő között a "hegyen". Most felélem a tartalékaim, de egyúttal felkészülés, megerősödés is a következő nehéz időszakra.
Milyen jó gondolatok! Néha várnak ránk próbatételek, de valóban ezekért is hálát adhatunk, hisz Isten segítségével úgyis megoldódnak.
VálaszTörlés