„Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem
sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok
vagy előkelők.” (1Korinthus 1:26)
Jézus az embereket nem veszteseknek látta, hanem lehetséges győzteseknek, akik eltévedtek. Ő „…megszánta őket…” (Márk 6:34). Isten szemén keresztül nézve nem gyomoknak látta őket, hanem lehetséges rózsáknak. Azzal, ahogy Ő tekintett rájuk – ami gyakran annyira különbözik attól, ahogy mi látjuk őket – kihozta belőlük a legjobbat.
Ahol mások egy olyan asszonyt láttak, aki már öt kudarcot
vallott házasságon volt túl, Ő egy megtért bűnöst látott, aki el tud
érni másokat is Samáriában.
Az emberek egy vakot láttak, Jézus meglátta
azt az embert, aki képes látni.
Mások egy nyomorékot láttak, Jézus
látta, ahogy felveszi az ágyát, és újra jár.
Mátét egy megvetett
adószedőnek látták, Jézus egy jövendő tanítványnak.
Az emberek
megvetették Zákeust, és gazembernek tartották, Jézus felismerte a kereső
szívet. Amikor a tanítványok a drága kenetet szükségtelen
pénzkidobásnak látták, Jézus felismerte benne a hálás szív áldozatát.
Az
emberek csak egy indulatos természetű halászt láttak; Jézus meglátta
azt a vezetőt, aki felépítheti egyházát.
A bámészkodók gúnyolódó római
katonákat láttak, akik szögeket vertek az emberi testbe, Jézus vakokat
látott, akik nem tudják, mit cselekszenek.
„Uram, segíts, hogy lássunk!” Pál azt mondja: „Mert nézzétek csak a ti
elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi
megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők” (1Korinthus 1:26).
Nézz szembe vele, te sem voltál olyan csodálatos, mielőtt Isten
megváltoztatott! Hagyd abba, hogy megítélsz másokat, hiszen a te látásod
korlátozott! Nézd őket Isten szemével, úgy, ahogy Ő tekintett rád!
Dolgozz azon, hogy a legjobbat hozd ki belőlük! Ismertesd meg őket Vele,
aki azért jött, hogy örömet hozzon minden embernek (ld. Lukács 2:10) –
kivétel nélkül!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése