Elnyomás idején

Volt egyszer egy forradalom. Amit legyőzött az elnyomás. A hatalmaskodó, Istent nem ismerő nem tisztelő nyomorult emberek. Rátelepedtek az igaz, istenfélő, egymást tisztelő, amúgy is nehéz sorsú népre. Leverték, elnyomták az igazságot, és virágzott a hamisság, hazugság, álságosság. De uralmuk véget ért. Évtizedek múltán, de végül győzött az igazság!!! Lelepleződött a hamisság.

A történelem ismétli önmagát. Legyen szó népek történetéről, emberek történetéről, gyülekezetek történetéről. A forgatókönyv mindig ugyanaz. A hamis, az álságos, a báránybőrbe bújt farkas csak ideig-óráig élvezheti hatalmát. Az Úr végül mindig leleplezi, és napvilágra hozza az Ő igazságát. Kiválogatja a pelyvát, és szétszórja. Az övéit pedig megtartja, megerősíti.

URam, meddig fognak a bűnösök, meddig fognak a bűnösök vigadni? 

Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, URam, támogatott engem. Ha megtelik szívem aggodalommal, vigasztalásod felüdíti lelkemet. Vállalhatsz-e közösséget a romlottság ítélőszékével, mely a törvényesség látszatával nyomorúságot idéz elő?  Az igaz embernek életére törnek, az ártatlan embert elítélik. De nekem az ÚR a váram, Istenem az oltalmam és kősziklám. Ellenük fordítja saját gazságukat, megsemmisíti őket saját gonoszságuk által, megsemmisíti őket Istenünk, az ÚR.

94.Zsolt.3.,18-23

"Kezében szórólapát van, és megtisztítja szérűjét: a gabonáját csűrbe takarítja, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel." Mt.3:12

Mai Ige. Mai Ige?

15 éve ismerem Bob Gass írásait. Még az eredeti angol nyelven kezdtem a Mai Igével való táplálkozást. Nagyon örültem, amikor néhány éve felfedeztem, hogy magyarra is lefordítják, és hozzáférhető. Rögtön meg is rendeltem, és éveken keresztül épített, és határozta meg azt, aki vagyok.

Az utóbbi hónapokban megfosztottam magam ettől a lehetőségtől. Nem vettem kézbe a kiadványt, bármennyire is tudom, hogy épített volna. Mentségemre legyen mondva: Mai Ige helyett is Igét olvastam, ami még építőbbnek bizonyult.

Hogy miért fosztom meg magam az Ige eme "instant kiszerelésétől"? Nem tudatos döntés következménye. Sokkal inkább egy folyamat természetes következménye. Nem, sajnos nem a "táplálkozási szokásaim" javulása folyamatának következménye, hanem a "forgalmazó" etikátlan viselkedésére való emberi reakcióim következménye. Nem tudom mennyire egyedi viselkedés részemről, de a boltban is tudatosan nem emelek le a polcról olyan termékeket, amelyek valamilyen formában belegázoltak az igazságérzetembe. Szegény termék! Persze, hogy nem az gázolt belém, hanem a készítő, vagy a forgalmazó, esetleg az értékesítő. Na, hát itt is valami hasonló a problémám. 

Talán a végére értek egy folyamatnak a kiadónál, legalábbis nem tudom elképzelni, hogy ezt lehet még tovább fokozni, de érhetnek még meglepetések. Nem tudom más is észrevette-e, de a kiadvány internetes tartalma az FBI-t megszégyenítő módon szigorúan védett. Semmilyen formában nem másolható, nem terjeszthető más internetes felületen. Látom én, hogy ez annak a folyamatnak következménye, miszerint nagyon sokan kimásoltunk 1-1 napot, volt aki megpróbált archív blogot létrehozni - kinyírták, mert az a kiadó fóbiája, hogy ezzel rontottuk az eredeti oldal forgalmát. De talán ez nem következett volna be, ha nem mindig csakis az az egyetlen nap lett volna elérhető, ami éppen aktuális volt. Nem hinném, hogy sorolnom kéne az életszerű érveket amellett, hogy ez a rendszer maga volt a non-sense, így a legkevésbé sem meglepő, hogy bizony másoltunk. Ami szvsz nem lopás. Hiszen ingyenesen terjesztett, terjeszthető kiadványról, Igéről van szó. És van még egy érv, de azt majd a végén.

Mára elértük, hogy az elmúlt 30 nap visszaolvasható, ellenben netgurunak kell lenni, hogy valaki egyáltalán megkísérelje a tartalom kimásolását. 

Kérdem én: az Ige, még ha "előfőzött", "instant" formában is, nyomtatott formában ingyenesen terjeszthető, akkor a neten, ahol ez igazán könnyen folytatható üzletpolitika lenne, miért csináljuk az ellenkezőjét??? 

Kinek érdeke ez?  Félnek, hogy kevesebb adománykérő felhívást tudnának érvényesíteni? Hozzátenném, az én ízlésem határait túllépte már az adománykunyerálás stílusa. Pedig erre tényleg szívesen adományozom, amikor lehetőségem van rá.

Ki és miért viszi be az Ige terjesztésébe is a jó magyar mentalitást?

Merthogy ez magyar specialitás. Vettem a fáradtságot, és megnéztem az eredeti angol kiadvány internet felületét is. Merőben ellentétes az üzletpolitika. Évekre (!!! Én 10 évet próbáltam.) visszamenően kikereshetők, elérhetők a napi üzenetek, csak be kell írni a dátumot. Ha itt is így működne az oldal, kevesebb ember másolt volna, amíg lehetett.

És nem mellesleg kérdem én: ha az elérhetőség ellenére kimásolnák, és terjesztenék, nem az lenne a jó a kívánatos, az áldást hozó? 

Ezt az üzletpolitikát nem bibliai alapokra írták, hanem a magyar mentalitásra. Szívből sajnálom. Isten Igéje, Bob Gass, az elérésre váró, vágyó emberek, mindenki, aki épül az üzenetek által nap mint nap, ennél többet érdemelnének. 

Kíváncsi vagyok tud-e erről BG és ha igen, mivel magyarázták meg neki. De hogy az Úr előtt erre nincs magyarázat, az biztos. Kalmárkodás a javából.

Az ÚR megragadott engem

Ezék 2:1 Ezt mondta nekem: Emberfia, állj a lábadra, beszélni akarok veled!
Ezék 2:2 Miközben beszélt, lélek áradt belém, talpra állított, én pedig hallottam, hogy beszél hozzám.
Ezék 2:3 Ezt mondta nekem: Emberfia, elküldelek téged Izráel fiaihoz, a lázadó néphez, amely fellázadt ellenem. Hűtlenek voltak hozzám ők is, őseik is egészen a mai napig.
Ezék 2:4 A makacs és konok szívű fiakhoz küldelek. Mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!…
Ezék 2:5 Akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele, hiszen engedetlen nép ez, de majd megtudják, hogy próféta volt közöttük.
Ezék 2:6 Te pedig, emberfia, ne félj tőlük, beszédüktől se félj! Ha csalán és tövis szurkál is téged, ha skorpiók közt ülsz is, akkor se félj beszédüktől, ne rettegj tőlük, hiszen engedetlen nép ez.
Ezék 2:7 Hirdesd nekik az én igéimet, akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele; hiszen engedetlen nép ez!
Ezék 2:8 Te pedig, emberfia, hallgasd meg, amit mondok neked! Ne légy engedetlen, mint ez az engedetlen nép! Nyisd ki a szád, és edd meg, amit adok neked!
Ezék 2:9 Láttam, hogy egy kéz nyúlt felém, és egy irattekercs volt benne.
Ezék 2:10 Kiterítette előttem, és az tele volt írva mindkét oldalán. Siratóének, sóhaj meg jajszó volt ráírva.

Ezék 3:1 Ezt mondta nekem: Emberfia, edd meg, amit itt találsz! Edd meg ezt a tekercset, azután menj, és szólj Izráel házához!

Ezék 3:2 Kinyitottam a számat, ő pedig megetette velem azt a tekercset.

Ezék 3:3 Ezt mondta nekem: Emberfia, rakd tele a hasadat, töltsd meg a gyomrodat ezzel a tekerccsel, amelyet adok neked! Meg is ettem, és olyan édes volt a számban, mint a méz.

Ezék 3:4 Azután ezt mondta nekem: Emberfia, menj el Izráel házához, és hirdesd nekik igéimet!

Ezék 3:5 Nem érthetetlen beszédű és nehéz nyelvű néphez szól a küldetésed, hanem Izráel házához.

Ezék 3:6 Nem ahhoz a sok érthetetlen beszédű és nehéz nyelvű néphez, akiknek a beszédét nem érted. Bizony, ha azokhoz küldtelek volna, ők hallgatnának rád.

Ezék 3:7 De Izráel háza nem akar majd rád hallgatni, mert énrám nem akarnak hallgatni. Bizony, Izráel egész háza kemény fejű és konok szívű!

Ezék 3:8 De én ugyanolyan keménnyé teszem arcodat, mint az ő arcuk, és ugyanolyan keménnyé a fejedet, mint az ő fejük.

Ezék 3:9 Olyan keménnyé teszem a fejedet, mint a gyémánt, amely a tűzkőnél is keményebb. Ne félj, és ne reszkess tőlük! Bizony, engedetlen nép ez!

Ezék 3:10 Azután ezt mondta nekem: Emberfia, minden szavamat, amelyet elmondok neked, fogadd szívedbe, és hallgasd figyelmesen!

Ezék 3:11 Menj oda fogságban élő néped fiaihoz, szólj hozzájuk, és mondd nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!... - akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele.

Ezék 3:12 Ekkor fölemelt engem a lélek, hátam mögött pedig nagy, dörgő hangot hallottam: Áldott az ÚR dicsősége az ő szent helyén!

Ezék 3:13 Az élőlények szárnyainak zúgása, amint egymáshoz csapódtak, meg a kerekek robaja volt a nagy, dörgő hang.

Ezék 3:14 A lélek fölemelt, és elragadott engem. Én pedig mentem keserűen, felindult lélekkel, de az ÚR kemény kézzel tartott engem.

Ezék 3:15 Így kerültem Tél-Ábíbba, a fogságban élőkhöz, akik a Kebár folyó mellett laktak. Letelepedtem ott, ahol ők laktak, és ott ültem közöttük hét napig összetörve.

Ezék 3:16 Hét nap múlva ez történt: Így szólt hozzám az ÚR igéje:

Ezék 3:17 Emberfia! Őrállóvá tettelek téged Izráel házában. Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben!

Ezék 3:18 Ha azt mondom a bűnösnek, hogy meg kell halnia, és te őt nem figyelmezteted, és nem szólsz neki, figyelmeztetve a bűnöst, hogy ne járjon bűnös úton, és így életben maradjon: akkor az a bűnös meghal ugyan bűne miatt, de a vérét tőled kérem számon.

Ezék 3:19 De ha te figyelmezteted a bűnöst, és ő nem tér meg bűnéből, és bűnös útjáról, akkor ő meghal a bűne miatt, de te megmented a lelkedet.

Ezék 3:20 Ha az igaz letér az igaz útról, és gonoszságot követ el, akkor én bukását okozom, és ő meg fog halni. Ha nem figyelmezteted őt, akkor meghal ugyan vétke miatt, és emléke sem marad meg igaz tetteinek, amelyeket véghezvitt, de a vérét tőled kérem számon.

Ezék 3:21 Ha viszont figyelmezteted az igazat, hogy ne vétkezzék többé az igaz, és ő nem vétkezik, akkor életben marad, mert engedett a figyelmeztetésnek, és te is megmented a lelkedet.

Ezék 3:22 Az ÚR ott megragadott engem, és ezt mondta nekem: Indulj, menj ki a völgybe, mert ott akarok veled beszélni!

Ezék 3:23 El is indultam, kimentem a völgybe, és íme, ott állt az ÚR dicsősége. Ugyanolyan volt, amilyent a Kebár folyó mellett láttam. Ekkor arcra borultam.

Ezék 3:24 De lélek áradt belém, talpra állított, szólt hozzám, és ezt mondta nekem: Menj, és zárkózz be házadba!

Ezék 3:25 Emberfia, köteleket fognak hozni, megkötöznek velük, és nem mehetsz közéjük.

Ezék 3:26 Nyelvedet az ínyedhez ragasztom, néma leszel, és nem tudod dorgálni őket, noha engedetlen nép ez.

Ezék 3:27 Csak ha én szólok hozzád, és megnyitom a szádat, akkor mondhatod nekik: Így szól az én Uram, az ÚR!... Aki hallgat rá, az hallgat rá, aki nem törődik vele, az nem törődik vele. Hiszen engedetlen nép ez!

Korbács alatt

Azon morfondíroztam mostanában, hogy ha Jézus most járna köztünk, lehet, hogy a jeruzsálemi templom után a mieinket is ostorral tisztogatná.
Bevallom őszintén vannak dolgok, amik egyszerűen emészthetetlenek számomra. Konzervatív vagyok, sőt egyesek legszívesebben a "bigott" jelzővel is megbélyegeznének, de ez kevéssé zavar. Éppúgy ahogy a Biblia nem ismeri el a demokráciát sem a teokrácia helyett, úgy én sem, sőt a liberalizmust sem. Amennyire veszélyes szűken értelmezni a Bibliát, éppannyira vagy még inkább veszélyes a tág értelmezés is. De ha választanom kell az aranyközépút keresése közben, inkább a szűk értelmezést választom, mint a tágat. (Mt.7:14.)
Kicsit megpróbáltam beleélni magam azoknak a zsidóknak a helyzetbe, akiket Jézus korbáccsal söpört ki a templomból. (Jn.2) Mit tettek ők? Segítettek testvéreiken, jó szolgálatot tettek nekik, puszta jószándékból. No meg egy kis haszonhoz is jutottak, de hát a szándék a fontos nem? Végül is csak olyan dolgokat árultak, amelyek a törvény betartásához - az Isten által adott törvény betartásához - nélkülözhetetlenek. Ők csak segítették honfitársaikat törvénytisztelőnek maradni. A pénzváltás is erről szólt. A templomi adót is csak templomi pénznemben lehet megfizetni. Hát hol a legegyszerűbb beváltani, ha nem a templomban?
"A pokolra vezető út is jószándékkal van kikövezve", tartja a mondás. A legkevésbé sem alaptalanul.
Ha így nézem azokat a dolgokat, amiket beengedünk gyülekezeteinkbe, Jézus mit tenne velünk? Nem korbáccsal hajtana ki? Ó, emberileg sok mindent meg lehet magyarázni. És a jószándék lenne az utolsó, amit kétségbe vonnék. Jézus mégis korbáccsal jön, amikor kalmárkodunk az Ő házáBAN. A kegyelem nevében. Mindegy mivel. Bármivel, még akkor is ha az az istentisztelet része. Ó, ebben mennyi a bűnünk!!! Kalmárkodni sok mindennel lehet. Lehet tudással is, sőt lehet az üdvösséggel is! (Klasszikus példa erre a középkori búcsúcédulák. De ma is megvannak a kifinomult módszereink.) Lehet magával Krisztussal is, mint áldozati báránnyal. Az ilyenekre Jézus válasza azonban a korbács.
A napokban olvastam János és Júdás leveleit. El kellett gondolkoznom, hogy ha már az első gyülekezetek ilyen komoly tévtanítókkal, szakadárokkal, csákmátékkal küszködtek, akkor mitől lenne jobb a helyzet ma? El kellett gondolkodnom, hogy ha az apostolok kategorikus elzárkózásra szólítanak fel az ilyen emberektől, akkor nem a kegyelem ellen való, ha vannak olyan keresztyének(nek mondott emberek), akik elől az Ige alapján jobbnak látom elzárkózni, nem közösségben lenni. Amíg látszatkeresztyénekből valóban meg nem térnek, megszentelődnek.
Elgondolkoztam, hogy az egy testnek vannak beteg, torz, nem a helyükön levő tagjai is, - vagy csak azok vannak, pontosabban -, amit csak a Nagy Orvos igazíthat helyre, gyógyíthat meg. A közösség nem vállalása azonban nem egyenlő és nem is jogosít fel az ítélkezésre.
Az elmúlt hónapok legsúlyosabb dilemmáinak lezárásához közeledem. Elméletben legalábbis. Gyakorlatban még nem tudom, hogyan is fog ez kinézni... de az Úr megadja majd azt is.