„Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van…” (2Kor 4:7)
A Biblia azt mondja, hogy Isten cserépedények felhasználásával dolgozik, „…hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak…” (2Kor 4:7). Így, ha az emberek valami jót látnak bennünk, tudják, hogy az Istentől van. Jézus beszélt arról, hogy ha egy lámpást letakarnak, akkor bármennyire is fénylik, az emberek mégsem látják. De ha a lámpást letakaró edény töredezett, akkor a fény át fog sugározni a tökéletlenségek között – „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat!” (Máté 5:16). Istent semmi sem lepi meg veled kapcsolatban: „Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket… hogy egyetlen ember se dicsekedjék…” (1Kor 1:27-29). Ezt tudva képes vagy-e szeretni és elfogadni magad úgy, ahogyan Isten teszi? Ha magaddal szemben elítélő vagy, akkor ellentmondasz Isten Igéjének, és megnyitod magad a sátán támadásainak. Pál azt mondta: „Én pedig a legkevésbé sem törődöm azzal, hogy ti hogyan ítélkeztek felettem, vagy más emberek hogyan ítélkeznek egy napon; sőt magam sem ítélkezem önmagam felett” (1Kor 4:3).
Pál megtanulta elengedni a múltat, és előre törekedni, de tudta, hogy még nem érkezett meg. „Nem mintha már elértem volna mindezt… ami… előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé…” (Fil 3:12-14). Tudatában volt annak, hogy mik azok a területek, melyeken még dolgoznia kell, de nem volt hajlandó folyton ostorozni magát miattuk. Sose felejtsd el, hogy Isten olyan nagyra tartott téged, hogy elküldte a Fiát, hogy megmentsen bukott állapotodból, és a rád váró ítélettől: „…aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik” (Titusz 2:14). Ki tesz minket tökéletessé? Isten!
Te még a formáltatás folyamatában vagy, tehát lásd magad olyannak, amilyennek Isten lát téged!
Pál megtanulta elengedni a múltat, és előre törekedni, de tudta, hogy még nem érkezett meg. „Nem mintha már elértem volna mindezt… ami… előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé…” (Fil 3:12-14). Tudatában volt annak, hogy mik azok a területek, melyeken még dolgoznia kell, de nem volt hajlandó folyton ostorozni magát miattuk. Sose felejtsd el, hogy Isten olyan nagyra tartott téged, hogy elküldte a Fiát, hogy megmentsen bukott állapotodból, és a rád váró ítélettől: „…aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik” (Titusz 2:14). Ki tesz minket tökéletessé? Isten!
Te még a formáltatás folyamatában vagy, tehát lásd magad olyannak, amilyennek Isten lát téged!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése