Ne fáradjunk el...

Ennek az 1-2 órán belül véget érő évnek az elején is kértem egy vezérigét az Úrtól erre az évre. Először meglehetősen értetlenül álltam Isten előtt a kapott verssel. Miért pont ezt, Uram?

"A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk." Gal. 6:9

Akkor még nagyon nem éreztem, hogy ebben az évben számos alkalommal szükségem lesz erre a bátorításra, biztatásra, hogy ez az igevers fog átsegíteni hétköznapokon, holtpontokon, kimerültségen, akadályokon, döntéshelyzeteken, és ebbe az Igébe kapaszkodva újra és újra megtapasztalhatom, hogy hatalmas ereje van Isten Igéjének.

Már majdnem az év felénél jártunk, amikor kezdtem igazán megérteni, miért is ezt az Igét kaptam. Amikor jöttek az első olyan helyzetek, amikben bizonyosan másként döntöttem volna enélkül a vezérige nélkül. Amikor enélkül az igevers nélkül feladtam volna egy csomó mindent. Családban, gyülekezetben, magamban... Ebben az évben a lelki fejlődésem motorja volt ez az igevers. És jónéhány alkalommal meg is erősítette Isten ezt a verset számomra, amikor szószékről hallottam, amikor cikkben olvastam, amikor valaki más idézte... újra és újra "megkaptam".

És ezt köszönöm, Uram! Köszönöm mindazt, amit ezen az Igén keresztül tanulhattam ebben az évben, amivé fejlődhettem általa. Köszönöm, hogy vezettél általa! 

És évzárásnak is valami hasonló az üzenet:

Milyen látást kaptál az új évre? (2)

„Mert ez a kijelentés… biztosan bekövetkezik” (Habakuk 2:3)

 

Az akadályok nem lophatják el a látásodat a te beleegyezésed nélkül. Winston Churchill ezekkel az emlékezetes szavakkal élesztette fel, támadta le és ostromolta Britanniát a vereség szélén táncolva: „Soha ne add fel! Soha ne add fel! Soha, soha, soha ne add fel!” A nehézségek elkerülhetetlenek, de feladni nem kötelező! Ha hitben jársz és nem vagy hajlandó feladni, Isten garantálja, hogy nehézségeid nem fogják megakadályozni látásod beteljesülését. Bár rabszolgaként éltek, Izráel mégis megkapta az erőt ahhoz, hogy legyőzze Egyiptom minden erőfeszítését, amivel megpróbálták megtörni őket. Túlélésük és sikerük történetét így olvashatjuk: „… mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek…” (2Mózes 1:12). Pál álma, hogy az egész világot elérje az evangéliummal, minden fordulónál úttorlaszokba ütközött. Amikor szorongattatása nőtt, ezt vallotta meg: „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk!” (2Korinthus 4:8-9). József hosszú úton jutott el a kormányzói székig. Ez az út elárultatáson, üldöztetésen és magányosságon át vezetett. Álma éveket késett, de még mindig élt, mert nem adta fel. Most, Egyiptom kormányzójaként, amikor végre valóra vált álma igazolást nyert még kritikusai szemében is, így emlékszik vissza a csodálatos útra, ahogyan Isten valóra váltotta azt: „Gyümölcsözővé tett engem Isten nyomorúságom földjén” (1Mózes 41:52 NAS). József nem volt hajlandó feladni álmát, ez tartotta őt életben. Az akadályokban a lehetőségeket kereste, és Isten gyümölcsözővé tette őt, nem úgy, hogy mentesítette a megpróbáltatásoktól, hanem úgy, hogy éppen ott léptette őt elő „nyomorúságai földjén”. A nehézségeid nem tudják megállítani Istent – ne hagyd, hogy téged megállítsanak!

Évzárás előtt...

Milyen látást kaptál az új évre? (1)

„Mert ez a kijelentés… biztosan bekövetkezik” (Habakuk 2:3)

 

Az Istentől kapott látás beteljesedése attól függ, hogy egyáltalán van-e ilyen látásod; ehhez pedig az kell, hogy várj Istenre, amíg fel nem fedi neked terveit. Időt és energiát kell szánnod rá, ami türelmet és fegyelmet igényel. Ahhoz, hogy tudd, hogyan győzd le az akadályokat, jól kell kezelned őket. A Biblia azt mondja: „Ha nincs mennyei látás, elvész a nép…” (Példabeszédek 29:18 NIV). Emlékszel a South Pacific című filmmusical egyik dalára? „Ha nincsenek álmaid, hogyan fogod valóra váltani őket?” A látás irányt, motivációt, kreativitást és rugalmasságot ad. Enélkül passzívvá és céltalanná válsz, unatkozni fogsz, és hajlamos leszel arra, hogy feladd. Isten azonnal is adhat látást, de ahhoz, hogy beteljesedjen, egész életen át tartó tanulásra és gyakorlásra van szükség, és arra, hogy tudd kezelni a mindennapi kihívásokat. 

A következő néhány napban nézzünk meg néhány alapelvet, mely a látás beteljesedéséhez kell: A látás akadályokkal és lehetőségekkel jön! Miután évtizedeket töltött Amerikában, Raymond Dawson megörökölte angol nagyszülei birtokát. Angliába visszatérve egy lepusztult tanyát talált néhány pajtával egy sziklákkal borított földön. Csalódottságában már azon volt, hogy visszatér Amerikába, de úgy döntött, hogy még egyszer utoljára sétál egyet értéktelen földjén. Amikor egy kis időre megpihent a birtok egy félreeső zugában, észrevett egy forrást, amely a sziklák alól tört fel. Tovább vizsgálódva néhány hőforrást fedezett fel, és tudod mi történt? Ma egy jövedelmező üdülő tulajdonosa, éppen korábbi csalódottsága helyszínén! Amikor látást kérsz Istentől, valószínűleg egy olyan földre fog helyezni, ahol több holdnyi területen akadályok rejtik a lehetőségeket; olyan helyre, ahol a lehetőségek ott lapulnak mélyen elrejtve a problémák halmai alatt. Aztán Isten visszalép, és figyeli, hogyan fogsz hozzá a nehézségek kezelésének szolgálatához.

Ha szól az Úr...

- Adj! -
De Uram,
üres a szívem és mind a két kezem.

- Szólj! -
De Uram,
nincs semmi mondanivalóm énnekem.

- Szolgálj! -
De Uram,
ha nekem szolgálnak, én azt keresem.

- Szeress! -
De Uram,
minden más, de szeretet... nincsen bennem.

-Menj! -
De uram,
utadon béna vagyok, tehetetlen.

- Adj! Szólj! Szolgálj! Szeress!
Menj! Ha mondom neked,
és Én veled leszek! -

Uram, akkor megyek.

...köztünk van, velünk él...

Azon a csendes éjszakán,

amikor mindenki Őrá vár

nyisd meg a szíved és szeress.

Haragod nyomban múljon el,

békéje árasszon végre el

és imádd Őt, az új királyt!

Dicsőség a magasságban Istennek!

Békesség a jó szándékú embernek!

Megszületett, köztünk van, velünk él,

s velünk marad most már ezentúl, mindörökké.

Pólyában csöppnyi kisded,

Ő váltja meg majd életed,

hát nyisd meg a szíved és szeresd!

A haragon győz majd a szelíd szó,

mit elhoz közénk a megváltó.

Dicsérjük Istenünk, Szent Fiad!

Azon a csendes éjszakán,

amikor mindenki Őrá vár

nyisd meg a szíved és szeress.

Még egyszer a szögekről - kicsit másként

Ha már pár napja a szögek jutottak eszembe, és őket használtam képnek, itt egy másik kép a szögekről Bob Gass tollából, más szempontból:

Figyelj oda!
,,Ezen az úton járjatok!" (Ézsaiás 30:21)

James Michener mondta, hogy volt egy szomszédja, akinek az almafája egyik évben nem termett gyümölcsöt, ezért az illető egy csomó rozsdás szöget vert körbe a törzsébe. A következő évben a fa élete legnagyobb termését hozta. A szomszéd erre azt mondta: ,,A szögek beverése sokkolóan hatott a fára, és ez emlékeztette arra, hogy az a dolga, hogy gyümölcsöt teremjen." Lehet, hogy nem éppen tudományos módszer, de működött! Michener ezután elmagyarázza, hogy ilyen szögekké lett az életében egy szívműtét, egy csípőprotézis-beültetés és egy szédülési roham. Ez felhívta a figyelmét! Mikor felismerte, hogy nem fog örökké élni, rájött, hogy még mennyi dolga van, és öt év alatt megírt tizenegy könyvet, köztük több bestsellert is. 

,,Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza..." (Zsidók 12:11). Verdell Davis mondja: ,,Vannak dolgok, amikkel tudunk és kell is kezdenünk valamit. Például, ha elveszítjük azt a kényelmet, amit az anyagiak biztosítottak, ez arra indíthat minket, hogy egyszerűsítsük az életünket. A klinikai depresszió elvezethet arra, hogy segítséget, egészségesebb életmódot és kapcsolatokat keressünk. Ha elveszítjük munkánkat, melyet pedig jól végeztünk, ez lehetővé teheti, hogy felfedezzük olyan képességeinket és talentumainkat, amelyekről eddig nem is tudtunk. Ha testi képességeink egy részét elveszítjük, ez arra késztethet, hogy más jellegű teljesítményünket fejlesszük, amely majd gazdagíthat mindenkit, akivel utaink találkoznak." Harold Sala hozzáteszi: ,,Nézzünk szembe vele, amikor azokat a rozsdás szögeket belénk verték, valóban felfigyeltünk, és az életünk gyümölcsöző lett. Ösztönzésül kaptuk őket, hogy haladjunk az előttünk álló ügyekkel. Az Atya szeretete megengedi a kalapácsütéseket, hogy ezzel serkentsen akaratának teljes mértékben való betöltésére." Ha tehát ilyen ébresztő jelzést kapsz Istentől, ,,és füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok" (Ézsaiás 30:21 Károli), akkor figyelj oda!

  

A szög milyen kicsi valami, de mennyi mindenre használható és milyen fontos és hasznos. Jó lenne szögnek lenni - Isten kezében! (Hupsz! Úgy tűnik, nem biztos, hogy ez az utolsó szögtéma. :) )

Amikor fáj...

...hagyd, hogy Isten a fájdalmon keresztül gazdagítson! Ahogy József is tette:

 „…Elfeledtette velem Isten…” (1Mózes 41:51)

József harmincéves volt, amikor Egyiptom kormányzója lett. Tizenhét volt, amikor eladták rabszolgának. Tizenhárom évig, miközben össze volt zavarodva és fájdalmat hordozott, megtartotta jellemességét és Isten iránti elkötelezettségét, és engedte, hogy küzdelmei győzelmessé tegyék. Szóval nem teheted meg, hogy csak úgy bedobod a törölközőt, önsajnálat-partit rendezel, vagy csak üldögélsz, és nem csinálsz semmit. József nem csak úgy elfelejtette, ami történt. Bárki is mondja neked: „Felejtsd el!”, az nem él a való világban. Mindez megtörtént, de Isten fel tudja használni arra, hogy általa gazdagítsa az életedet. Isten két fiút adott Józsefnek, és ő így nevezte el őket: Manassé, ami azt jelenti: „elfeledtette velem Isten minden gyötrelmemet”; és Efraim, ami azt jelenti: „gyümölcsözővé tett engem Isten nyomorúságom földjén”. Isten új kapcsolatokat adott Józsefnek a régiek helyébe. Az egyik oka annak, hogy a régi kapcsolatok rombolóan hathatnak rád az, hogy nem pótoltad őket újakkal. Még mindig azzal foglalkozol, aki vagy ami a rosszra emlékeztet. Isten segített Józsefnek, hogy elfelejtse a történtek fájdalmát. Az emlékek megmaradtak, de ennek ellenére tudott boldogulni. Ha Istennel jársz, az előtted lévő ígéret mindig nagyszerűbb, mint amilyen nagy a mögötted lévő fájdalom. De íme néhány „józsefi alapelv”, melyeket alkalmaznod kell életedben: 1) Nézz szembe vele, és ne próbálj úgy tenni, mintha meg sem történt volna! Isten meg fogja adni a kegyelmét ahhoz, hogy megbirkózz vele, de nem ahhoz, hogy letagadd. 2) Hidd el, hogy Isten „visszapótolja” neked az időt, a kapcsolatokat és a lehetőségeket, amelyeket elvesztettél! „Kárpótollak azokért az évekért, amelyekben pusztított a sáska…” (Jóel 2:25). 3) Írd össze azokat az embereket, akik ártottak neked, bocsáss meg nekik, és bízd őket Istenre imádságban! „…és bocsássatok meg egymásnak…” (Kolossé 3:13). 4) Mondd meg Istennek, hogy készen állsz az újrakezdésre! És kezdd el ma! 

A fájdalom egy eszköz az Ördög kezében, hogy újra és újra "víz alá nyomjon". Nem elég egyszer megküzdeni vele. Valamivel újra és újra emlékeztetni fog, hogy mekkora fájdalom ért és ezzel próbálja elérni, hogy önsajnálat-partikra pazarold az életed. Ezért sem működik a "Felejtsd el és lépj tovább!". Még ha úgy teszel is mintha működne. Nem fog. A megbocsátás nem hozza magával automatikusan a fájdalom megszűnését, de sokszor még az enyhülését sem. A fába vert szögek képe jut eszembe. Ahány szöget vernek a fába, annyi lyuk lesz rajta. Kihúzhatod a szöget, de a helye, a seb megmarad, akkor is ha úgy döntesz, hogy nem veszed észre.

Egy dolog működik: Istenhez menni a fájdalommal, ahányszor elborít és hagyni, hogy begyógyítsa a sebeket. És ahányszor kell, megbocsátani. Ha kell újra és újra! Addig, amíg a fájdalom  nem enyhül annyira, hogy az Ördög már nem tudja használni ellened... A szögeket könnyű visszatenni  a lukakba. Ez az Ördög foglalkozása. Az enyém meg, hogy kihúzkodjam... Isten csak azt a sebet tudja begyógyítani, amelyikben már nincs benne a szög.

Józsefnek 13+7 és még nem tudjuk hány év kellett ehhez. Huszonvalahány. Én csak remélem, hogy nekem nem kell ennyi...

Hupotasso

Nagyon szeretek szóelemezni, (kár, hogy ritkán van rá érkezésem), és általában ezt a lexikont használom hozzá.

A "hupotasso" görög szó (ill megfelelő formái) jelentése alárendel, alávet, engedelmeskedik/alárendelt, alávetett, engedelmeskedő. Behódol valakinek.

A görög szó hadi jelentése volt: alakulatba rendeződni vezetői parancsra.

Nem hadi jelentése volt: önkéntes (!) engedő, megadó magatartás, együttműködés, felelősségvállalás és teherviselés.

Néhány előfordulási hely az Újszövetségben a 40-ből:

Az Istennek való alárendeltségről:

Róma 10:3 "Az Isten igazságát ugyanis nem ismerték el, hanem a magukét igyekeztek érvényesíteni, és nem vetették alá magukat az Isten igazságának."

1.Kor. 15:27 "Mert Isten mindent az ő lába alá vetett. Amikor pedig azt mondja, hogy minden alá van vetve, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki neki alávetett mindent."

Ef.1:22 ""Az ő lábai alá vetett mindent", és őt tette mindenek felett való fővé az egyházban,"

Zsid. 12:9 "testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? " 

Jak. 4:7 "Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek."

1.Pét 3:22 "aki miután felment a mennybe, az Isten jobbján van, és alávettettek neki angyalok, hatalmasságok és erők."

Lukács 10:17 "Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel jelentette: "Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre!""

Az asszonyok alárendeltségéről:

1.Kor. 14:32 "az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja." 

Ef.5:21-24 "Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok engedelmeskedjenek

férjüknek, mint az Úrnak; mert a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak, és ő a test üdvözítője is. De amint az egyház engedelmeskedik Krisztusnak, úgy engedelmeskedjenek az asszonyok is a férjüknek mindenben."

Kol. 3:18 "Ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogyan illik az Úrban."

Tit. 2:5 "neveljék józanságra a fiatal asszonyokat, hogy ezek is szeressék a férjüket és gyermekeiket, és józanok, tiszták, háziasak, jók, férjük iránt engedelmesek legyenek, nehogy miattuk érje gyalázat Isten igéjét." 

1.Pét. 3:1 "Ugyanígy, ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is nyerje meg őket,  felfigyelve istenfélő és tiszta életetekre."

1.Pét. 3:5 "Egykor a szent asszonyok is, akik az Istenben reménykedtek, így díszítették magukat: engedelmeskedtek férjüknek, ahogyan Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, és urának nevezte őt."

A felettes hatalmaknak való alárendeltségről:

Róma 13:1 "Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett." 

Tit. 2:9 "A szolgákat intsd, hogy engedelmeskedjenek uraiknak, legyenek készségesek mindenben, ne feleseljenek," 

Tit. 3:1 "Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat a hatóságoknak és a felsőbbségeknek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. " 

1.Pét. 2:13 "Engedelmeskedjetek minden emberi rendnek az Úrért, akár a királynak, mint a legfőbb hatalomnak," 

Egyéb emberi kapcsolatainkban szükséges alárendeltségről:

gyermek szülőjének: Lukács 2:51 "Jézus ezután elindult velük, elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik."

a gyülekezet a szolgáló szenteknek: 1.Kor. 16:16 "tudjátok Sztefanász házanépéről, hogy ők Akhája zsengéje, és a szentek szolgálatára szánták magukat: ti is engedelmeskedjetek az ilyeneknek, és mindazoknak, akik velük együtt szolgálnak és fáradoznak. "

ifjak időseknek: 1.Pét. 5:5 "Ugyanúgy, ti ifjabbak: engedelmeskedjetek az idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad."

Az ige annyira egyértelmű. Akkor miért állunk sokszor tanácstalanul, széttárt karokkal?! És miért olyan nehéz ezt gyakorlatba ültetni? 

Azt hiszem kicsit emésztgetnem kell a fenti meghatározást és a vonatkozó igehelyeket. 

(A folytatás a kamillablogon lesz olvasható.)

 

1. Zsoltár

Boldog ember az, aki...az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. 

Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz. ... 

Mert ismeri az ÚR az igazak útját...

A manna

Csak néhány gondolat ami ma reggel megfogalmazódott bennem a 2.Mózes 16. rész alapján.

A 15. rész végén azt olvassuk, hogy Élimbe érkezik a nép. Élim egy oázis a pusztában: 12 forrás és 70 pálmafa. Luxusnak tűnik, de ha belegondolok, hogy hány százezer, millió emberre jutott 12 forrás és 70 pálmafa, rögtön nem tűnik akkora luxusnak. Akárhogy is, Éden. Egy kis jó, az addig elszenvedett sok rossz után. Ám a közvetlen előzmény a Mára... a nép zúgolódása.

Isten a zúgolódás ellenére ad egy kis enyhülést a népnek. Megízlelti velük az eljövendő Kánaánt. Ez az a hely ahol a nép kivételesen nem zúgolódik. Úgy is mondhatnám, hogy kis szünet két zúgolódás között.

Azonban a jó dolgoknak is vége szakad egyszer. És a népnek tovább kell indulnia a pusztába. Ahol nagyon hamar ismét zúgolódni kezd. Nem is csak kicsit, nem is csak néhányan. Mindenki, és egyenesen visszavágynak Egyiptomba. Ézsau annak idején egy tál lencséért eladta az elsőszülöttségi jogát. A nép egy húsosfazékért eladná magát, a szabadságát, és ha ezt megtenné, ha jól sejtem hátat fordítana Istenének is. Egy húsos fazékért...

Isten nem tesz szemrehányást, csak egyszerűen megígéri, hogy gondoskodik a napi betevőről. És küldi a mannát minden reggel hűségesen. 40 éven keresztül él mannán a nép. (35.v) Bizonyosan több említésre méltó eseményt is megélhettek a mannával kapcsolatban, azonban mi itt csak az első reakciókról olvashatunk. És azok annyira emberiek. Az éljünk beosztással elve (20.v.), az akkor is megpróbálom, ha nem lehet mentalitása (27.v.) De Isten következetes. És végül a nép elfogadja Isten szabályait. (Bár azt gyanítom nem maradéktalanul és ezek a kezdeti reakciók többször ismétlődhettek a 40 év alatt.)

Hogy mit üzen számomra a manna? Mi a manna? 

Mennyei táplálék. Az Úr gondoskodása. Ami segít túlélni a pusztát.

A szabályok a következők, ha tetszik ha nem:

- Mindig csak egy napra elég. Nem vihető át másnapra. Ma nem élhetek a tegnapiból. Amelyik nap reggel nem megyek ki szedni, éhezni fogok. (19-20.v.) 

- Ha nem érek ki időben, lemaradok. (21.v.) Nem azért mert nem elég, hanem mert a nap heve megsemmisíti. (Milyen gyönyörű és  pontos ábrázolások ezek!?)

- Csak annyit szabad szednem, amennyit megbírok enni. A többi felesleges teherré válik. (20-21.v.)

- A 6. nap dupla adag jár. Az az egyetlen alkalom, amikor átvihetjük másnapra. (23-26.v) Azért, hogy az Úrnak szentelhessük a 7.napot.

Ez az utolsó pont kicsit zavarosabb nekem, de az előzőek nagyon egyértelműen alkalmazhatók Isten Igéjére és gondoskodó kegyelmére is. Az utolsó pont azt gondolom azért olyan hangsúlyos, hogy megértsük: azzal, ha hetente egy napot odaszánunk Istennek, nem rövidülünk meg. Sőt! Ő a Neki szánt idő alatt is éppúgy gondoskodik rólunk, mint amikor azért magunk is keményen megdolgozunk... Nem szabad sajnálnom Tőle a 7. napot! És élnem kell a mannával!Az Ő szabályai szerint!

51. Zsoltár

A karmesternek: Dávid zsoltára, ²abból az időből, mikor nála járt Nátán próféta, mert bement Dávid Betsabéhoz.  

³Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal!  

⁴Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem!  

⁵Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van.  

⁶Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted.   

⁷Lásd, én bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem.  

⁸Te pedig a szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz engem.  

⁹Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó.  

¹⁰Engedd, hogy vidámságot és örömöt halljak, és megújuljanak tagjaim, amelyeket összetörtél.  

¹¹Rejtsd el orcádat vétkeim elől, töröld el minden bűnömet! 

¹²Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!

¹³Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem!

¹⁴Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen,  

¹⁵hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és a vétkesek megtérjenek hozzád.  

¹⁶Ments meg, mert vért ontottam, ó Isten, szabadító Istenem! És igazságodat ujjongva hirdeti nyelvem.  

¹⁷Nyisd meg ajkamat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám. 

¹⁸Hiszen a véresáldozatot nem kedveled, és ha égőáldozatot adnék is, nem vennéd szívesen.   

¹⁹Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem!   

²⁰Tégy jót a Sionnal kegyelmesen, építsd fel Jeruzsálem kőfalait!  

²¹Akkor majd kedveled a helyesen bemutatott áldozatokat, az égőáldozatot és a teljes áldozatot. Akkor majd áldozhatnak oltárodon bikákat.

Csodákat tenni??? Én?!

"ügyelj arra, hogy megtedd a fáraó előtt mindazokat a csodákat, amelyekre képessé tettelek." 2. Mózes 4:21

Nem olyan régen olvastam ezt a verset és bár máskor is olvastam már, ezúttal nagyon megérintett. Éreztem, hogy szól hozzám, de elképzelni nem tudtam mit akar mondani nekem itt és most. Isten eredetileg és először Mózesnek mondta sok ezer évvel ezelőtt, egy nagyon konkrét helyzetben és feladathoz adott utasításként. Mit mondhat  nekem ez most, 2010-ben?

Sokat gondolkoztam rajta. A konkrét választ még ma sem látom, de azért néhány dolog már világosabb.

Négyféleképpen hangsúlyozva ezt a verset, négyféle dologra világít rá.

a, "ügyelj arra, hogy megtedd a fáraó előtt mindazokat a csodákat, amelyekre képessé tettelek." 

Nem valami magától értetődő, automatikusan működő, lejátszódó dologról van szó. Sokkal inkább valamiről, ami tudatos odafigyelést, erőfeszítést, CSELEKVÉST igényel attól, akinek szól. "Ügyelj arra..." - figyelj oda, ne felejtsd el, ne hanyagold el, vedd komolyan, tartsd szem előtt...

b, "ügyelj arra, hogy megtedd a fáraó előtt mindazokat a csodákat, amelyekre képessé tettelek." 

Kicsoda a fáraó?  Isten népének elnyomója, ellensége. Mózesnek ellenfele. Egy ember, aki istennek képzeli magát. Valaki, aki nem akar tudomást venni Istenről, végül kénytelen belátni, hogy tehetetlen Vele szemben, mitöbb, Isten kezében van. (Hétszer olvassuk, hogy Isten megkeményítette a fáraó szívét...)

Tele van a mi életünk is emberekkel, akik sok szempontból hasonlítanak erre a fáraóra, abban mindenképpen, hogy nem akarnak tudomást venni Istenről. A parancs az Őelőttük való cselekvésre szól...

c, "ügyelj arra, hogy megtedd a fáraó előtt mindazokat a csodákat, amelyekre képessé tettelek." 

Talán ez a legrejtélyesebb rész. Csodát? Ki tesz manapság csodát? Még az illuzionisták sem. Ők is csak szemfényvesztenek. Akkor milyen csodát tehetnék én? Egyáltalán mi a csoda?

Az értelmező szótár szerint:

1. Rendkívüli, megmagyarázhatatlan jelenség, olyan hatás, amelyre nincs a fizikai világról eddig szerzett adatok segítségével kigondolt magyarázat. A természet ismert törvényeivel meg nem magyarázható, s éppen ezért természetfeletti hatalomnak tulajdonított jelenség és esemény.

illetve:

2. Különleges jelenség, ami meglepő, szokatlan hatást vált ki. Szokatlan, váratlan vagy ritkán előforduló esemény. 

Rendkívüli, megmagyarázhatatlan, különleges jelenség lehet - amit csak a természetfeletti hatalomnak, Istennek tulajdoníthatok - például az, ha levetem régi rossz szokásaimat és új, krisztusi szokásokat veszek fel. Az is lehet ilyen, ha valami olyan dolgot teszek meg, amire emberi természetemből nem lennék képes, de Isten képessé tesz rá, azért hogy azzal embertársaim felé szolgálva Őt dicsőítsem. (Temérdek ilyen dolog van. Anyaként különösen gyakran adódik lehetőségem pl., hogy megtagadjam önmagam... jó lenne többször élni is ezekkel a lehetőségekkel!!!)

Ezen a ponton eszembe jut, amikor Péter a tengeren jár. Pillanatnyilag azt érzem, hogy az egész életem "járás a tengeren". Képes vagyok én magamtól járni a tengeren? NEM!!! Csoda ez akkor? IGEN!!! Vannak csodák, amiket megtehetek? Ezek szerint van... Hogyan???

d, "ügyelj arra, hogy megtedd a fáraó előtt mindazokat a csodákat, amelyekre képessé tettelek."

Csak úgy, hogy Isten tesz rá képessé! Máshogy semmiképp. Csak úgy tudok járni a tengeren, hogy Jézus ott van és én Ránézhetek. Jó lenne egy pillanatra sem levenni a szemem Róla és egy pillanatra sem süllyedni - az lenne az igazi Csoda! 

A lényeg azonban, hogy minden, amit Isten vár tőlem, amit meg kell tennem, - legyen az csoda, vagy nem csoda - arra csakis Ő tett képessé. És Ő képessé tett csodákra is. Képessé tett arra is például - hiszen ezt várja tőlem - hogy hiteles gyermeke legyek. Hitelesnek lenni számomra már a csoda kategória. Mégis ügyelnem kell arra, hogy az életem hiteles legyen "a fáraó és népe" előtt. Mert Ő képessé tett rá! Képessé tett arra, hogy megtagadjam önmagam (újabb csoda!) - de ez a mindennapok apró döntéseiben válik csak valósággá - óránként és percenként megszámlálhatatlanszor... Képessé tett arra, hogy növekedjem. Újabb csoda! De táplálkozni már nekem kell. 

A képesség nélkül, amit Isten ad, semmit nem tehetünk, de önmagában még kevés. Gyakorolnunk kell! És itt értünk körbe: "ügyelj arra, hogy megtedd..."

Így lesz ma botból kígyó?! ...

Krisztusivá lenni ezt is jelenti

Ütős! Máskor is szeretném megnézni még, és hogy ne kelljen keresgélnem, ideteszem:

Ez megint egy revelációs gondolat lesz, de kellenek az ilyenek. 

Soha nem volt kérdés számomra, hogy ha az utamba akadna egy árva gyermek, örökbefogadnám. A lelkem mélyén az egyik legtitkosabb vágyam, hogy egyszer legyen egy örökbe fogadott gyermekünk. Nem azért, mert nekünk ne lenne - a világ szemében már így is több van a kelleténél - hanem mert szeretném ilyenformán is megélni Krisztus parancsát: "aki egyet is befogad ... engem fogad be". 

A férjem ezzel nincs egészen így, még. Tehát a dolog csak álom szintjén él bennem. De megnyugtatott - mostanáig - a tudat, hogy ha szembe jönne velünk a helyzet, bizonyosan nem térnénk ki előle. Hiszem addigra a férjem is másként látná ezt a dolgot. 

A fenti videó megnézése óta viszont azt érzem és látom, hogy nem kell várnom arra, hogy szembe jöjjön egy helyzet. Kezdeményezőnek kell lenni, és elindulni az úton. Ha nem is konkrétan az örökbefogadásban, hiszen ahhoz mindenképpen két ember kell. (Mellesleg jegyzem meg: még azokat a gyermekeinket sem tudom úgy nevelni, akiket Isten kegyelemből egyenesen a mi családunkba küldött, ahogy elvárná tőlem, ahogy kellene.) De Krisztus parancsainak a gyakorlati megvalósításában mindenképpen. A gyakorlati szeretet, a gyakorlati könyörület, a gyakorlati jótettek. Miért csak akkor tegyek jót, ha már egyszerűen nem tudom kikerülni a "felhívást keringőre"? Miért csak akkor adok a hajléktalannak, amikor odalép hozzám koldulni? Miért nem megyek oda én és gyakorolok könyörületet? Miért csak akkor veszem észre egy szegény gyermek sorsát, amikor már plakátokról ordít felém, hogy vegyem már észre? Miért nem keresem én azokat az embereket, gyerekeket a hétköznapokban, akiknek segíthetnék? Ha csak aprósággal is. 

Inkább kikerülöm a hajléktalant, mert bizalmatlan vagyok. Inkább arra összpontosítok, hogy nekünk is van elég bajunk, minek vegyem magamra még más baját is... (és ezzel rossz példát mutatok a gyermekeinknek is)

... de az Ige nem ezt tanítja. Krisztus maga indult a bűnösök megmentésére, és nem várta meg, míg útjukba kerülnek...

Sőt, erre is igaz a Bölcs mondása: "Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül." Péld. 11:25

A 3:27 parancsa pedig egyértelmű: "Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd!"

Vállalkozom...

Jó ideje nem volt időm írni megint. Pedig bőséggel lenne miről. A Kivonulás könyvét elemezgetem, és a Példabeszédek könyve is napi olvasmányom. Mindkettő bőséggel ad elmélkedni, írnivalót, de az egyéb teendők nem hagytak időt arra, hogy le is írjam, amikre jutottam. Most nem is próbálom pótolni egy bejegyzéssel, inkább lassan, több bejegyzésben, - nem árt, ha vissza-visszatérek a már olvasottakhoz is - de megpróbálom megfogalmazni mik forognak bennem azzal kapcsolatban, ami tk. lekötötte/leköti az időmet.

Manapság racionálisan gondolkodó ember nem kezd vállalkozásba, mi mégis ezt tettük. Naponta tucatszám számolnak föl csődbe jutott vállalkozásokat, mi most mégis indítottunk egyet, és hittel tekintünk előre és dolgozunk azért, hogy egy év múlva, vagy pár év múlva vagy akármikor fejlődő és ne csődbe jutó vállalkozás legyünk. Látjuk a realitást, hogy ez mennyire nehéz és milyen nagy munkát igényel és mennyit kell hozzá tanulnunk, fejlődnünk, de HISSZÜK, hogy Isten megáld bennünket. Hiszen a vállalkozásunk fő tevékenysége is Róla szól, Őt hirdeti.

Sokat gondolkoztam én már régóta azon, hogy anyaként dolgozhatok-e házon kívül. Én személyesen azt hiszem és vallom, hogy nem. Az én munkám anyának lenni. Aztán jött olyan időszak az életünkben, amikor rászorultunk volna, hogy én is hozzak bevételt. Elhelyezkedés szóba sem jöhetett, de itthonról végezhető dolgokat sokat kerestem, találtam is párat, de Isten mind előtt bezárta a kaput, és megértette velem, hogy a családfenntartás a férjem dolga. Én úgy segítsem őt ebben, hogy bölcsen osztom be a pénzt. Egy-két évvel később azonban már olyan szintre romlott a helyzetünk, hogy megint elkezdtem a kapukat döngetni és Istent ostromolni. Annak idején eszembe sem jutott volna saját vállalkozást kezdeni, most viszont Isten ebbe az irányba nyitott kapukat és elfogadtam tőle, hogy erre ad lehetőséget.

Egy régi sztereotípia, - miszerint vállalkozni nem lehet becsületesen és ezért hívő ember ne vállalkozzon -, birizgált valahol mélyen belül. Meg az is, hogy egy vállalkozás legalább annyi munka, mintha házon kívül dolgoznék... tényleg szabad ezt nekünk?

Aztán eszembe jutott a derék asszony:

³Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével. ¹⁴Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt. ¹⁵Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak. ¹⁶Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít. ¹⁷Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait. ¹⁸Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese. ¹⁹Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót.  ²²Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete. ²⁴Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.

Hát ezek a versek nagyjából arról szólnak, amire most vállalkoztunk, amit csinálunk. Ha a derék asszony dicséretének a fele arról szól, hogy mennyit dolgozik, milyen szorgalmas és milyen vállalkozókedvű, akkor én miért ne lehetnék az? Akkor én miért ne dolgozhatnék - miközben a házam népét vezetem, ahogy a derék asszony is tette, - azért hogy hozhassak nekik eledelt, akár távolból is. 

Igen. Nehéz becsületes vállalkozónak lenni (a mai Magyarországon). De nem lehetetlen. És hívő emberként kötelességem. És ha az leszek, Isten meg fog áldani. És fel fog virágoztatni. És hozhatok távolból is eledelt. Bár pillanatnyilag még közelről sem egyszerű.

Céltudatosan, hittel, Istenbe kapaszkodva dolgozni és haladni előre. Ez mindennapos erőfeszítés, harc. Olyan könnyen és gyorsan jönnek a nehézségek, amik az ember kedvét szegik, és erejét lefelezik... de hittel előretekinteni és az Úrban bízni - ez most a mi dolgunk. És dolgozni, dolgozni, tanulni, tanulni... és egyre hasonlóbbá válni a derék asszonyhoz. :)

Az én részem

Van egy igevers, ami gyerekkorom óta kísér - az egyik első versek egyike volt, amit fejből tudtam: "Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik..." (37.Zsolt.5.) Gyerekként valahogy ez számomra hordozott egy olyan jelentést, hogy nyugodtan hátradőlhetek, majd Isten elvégzi, aminek meg kell lenni. Éljem a magam életét, a többi Isten dolga... Vicces képzet, ha az ember ismeri az Igét!

Egy ideje tudom, hogy ez nem így működik, hogy Isten akkor teszi bele az Ő 100%-át, ha én is beletettem az enyémet... Mondhatnám úgyis, hogy van alapja annak  régi jó bölcs mondásnak, - amivel egyébként igeismeret híján hosszú éveken keresztül nem tudtam mit kezdeni -, hogy "Segíts magadon, az Isten is megsegít!". Ma már tudom, hogy egy dolog van, amiben az én aktivitásom kimerül egy döntésben: az üdvösség. Minden másban jóval több erőfeszítésre van szükség, ha ennek fényében szeretnék élni. Elsősorban rajtam, az aktivitásomon, belefektetett munkámon múlik, hogy hogyan haladok a megszentelődés, a Krisztus képére formálódás - az Igével összhangban való élet útján. 

És hogy mi mindent tehetek? Csak néhány tanács a Példabeszédek 4-ből:

- hallgass az intésre (1) (10)

- figyelj a tudományra (1) (20)

- ne hagyd el a tanítást (2)

- támaszkodj az igére (4)

- tartsd meg a parancsot (4)

- szerezz értelmet (5)

- ne felejtsd el az igét (5)

- ne térj el az igétől (5) (13)

- ne hagyd el az igét (6)

- szeresd az igét (6)

- becsüld nagyra az igét (8)

- fogadd el az igét (10)

- ragaszkodj az igéhez (13)

- vigyázz rá (13)

- hajtsd füledet az igére (20)

- ne téveszd szem elől (21)

- őrizd meg szíved mélyén (21)

- tartsd távol beszédedtől a csalárdságot (24)

- távolítsd el beszédedből a hamisságot (24)

- ügyelj lépteidre (26)

- ne térj le az útról (27)

- tartsd távol magad a rossztól (27)

Ez a felsorolás mind aktív együttműködésről és nem passzív tűrésről szól. Mind tudatosságot igényel, nem a világgal való sodródást... és mind Isten Igéjéről szól, ill. annak megvalósításáról. 15 féle mondat arról, hogy hogyan viszonyuljunk az Igéhez és 5 mondat arról, hogy ezek fényében mit tegyünk ill. mit ne tegyünk. Az arányok az hiszem magukért beszélnek: háromszor fontosabb az, hogy hogyan viszonyulunk az Igéhez, mint az hogy mi mindent teszünk, vagy nem teszünk. Ha háromszor jobban odafigyelünk arra, hogy helyesen viszonyuljunk az Igéhez, harmadannyi energiánkba fog kerülni, hogy a beszédünk és útjaink is a helyükön legyenek...

Isten válasza a problémáidra:

„Uram, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég.” (Zsoltárok 119:89)

Az mondod: „Ez lehetetlen”.
Isten azt mondja: „Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges” (Lukács 18:27).

Azt mondod: „Teljesen kimerültem”.
Ő azt mondja: „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul…” (Ézsaiás 40:31).

Azt mondod: „Engem senki sem szeret”.
Ő azt mondja: „…örök szeretettel szerettelek…” (Jeremiás 31:3).

Azt mondod: „Nem bírom tovább”.
Ő azt mondja: „Elég neked az én kegyelmem” (2Korinthus 12:9).

Azt mondod: „Nem tudom, mit tegyek.”
Ő azt mondja: „…ő egyengetni fogja ösvényeidet” (Példabeszédek 3:6).

Azt mondod: „Képtelen vagyok rá”.
Ő azt mondja: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:13).

Azt mondod: „Nem éri meg”.
Ő azt mondja: „…a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk” (Galata 6:9).

Azt mondod: „Nem tudok megbocsátani magamnak”.
Ő azt mondja: „Isten megbocsátott nektek a Krisztusban” (Efézus 4:32).

Azt mondod: „Alig tudok megélni”.
Ő azt mondja: „Isten… be fogja tölteni minden szükségeteket…” (Filippi 4:19).

Azt mondod: „Félek”.
Ő azt mondja: „…nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2Timóteus 1:7).

Azt mondod: „Ezzel én nem tudok megbirkózni”.
Ő azt mondja: „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!” (Zsoltárok 55:23).

Azt mondod: „Én nem vagyok elég okos”.
Ő azt mondja: „…ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől…” (Jakab 1:5).

Azt mondod: „Egyedül vagyok”.
Ő azt mondja: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged” (Zsidók 13:5).

„Isten igéjére támaszkodom, és ha a könyv lezuhan, én is vele zuhanok.” Bill Sunday

Egy bölcs tanács a gyerekneveléshez

Ez egy nagyon gyakorlati tanács, és első olvasatra nem is annyira nehéz megfogadni. Mindenesetre, ha észben tudnám tartani, biztos számos döntést másként hoznék meg...

Ne csak mondd, érvényesítsd is! 

„…mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti…” Zsidók 12:6

A Biblia megkérdezi: „Milyen apa az, aki nem igazítja helyre a fiát?” A válasz: „Nem valami jó apa!” Nem tudjuk, hogyan kezdte Éli főpap két fiának, Hofninak és Fineásnak nevelését. Egyszerűen csak ennyit olvasunk: „…fiai… átkot vonnak magukra, és mégsem fenyítette meg őket” (1Sámuel 3:13).
Lehet, hogy Éli hallott azokról a szörnyű dolgokról, amiket fiai tettek, és ezt mondta: „Ejnye fiúk, ezt azért nem kellett volna!” A fiúk pedig így válaszoltak: „Igen, apa”, és aztán folytatták tovább a templomi istentiszteletre érkezők megkárosítását, és az asszonyok elcsábítását. A gond nem az volt, hogy Éli nem mondta el a gyermekeinek, mi a helyes; hanem az, hogy nem tette számukra kötelezővé azt, amit mondott nekik.
Nyilván nem ismersz egyetlen olyan szülőt sem, aki azt mondja a gyermekének: „Menj, rabolj bankot, 10-20 év börtön jót fog tenni neked!”. Nem, ezek a szülők valószínűleg helyes dolgokat mondtak a gyermekeiknek. Sok börtönlakó szülője szintén jó dolgokat mondott. Az érvényesítés azonban hiányzott ezekből az annyira jó szándékú szülőkből. Éli nem érvényesítette az igazságot, csak állította. Nem mozdította ki fiait pozíciójukból, és nem fosztotta meg őket papi kiváltságaiktól. Hagyta, hogy tovább folytassák azt, amit addig tettek, miközben azt mondta, hogy nem kellene. Szülők, ne csak mondjatok valamit, hanem tegyetek is! Ha gyermeked rossz útra téved, és te hallgatsz, akkor magadat kíméled, őt pedig feláldozod.
Szülőként a legjobb módja a gondoskodásnak, ha szeretettel fegyelmezed a gyermeked. 

Több, mint 7 év szülői tapasztalattal azt látom, hogy az érvényesítés akadálya sokszor a saját bizonytalanságom. Amiben biztos vagyok, érvényesítem is. Amiben valami miatt bizonytalankodom, azt valóban csak mondom, és aztán nézem tehetetlenül, hogy hiába... A bizonytalanságot pedig egy dolog okozza: a hiányos igeismeret. Ez szomorú, nem? Ha kitartóbban kutatnám az Igét, ha meglátnám az összefüggéseket amelyek a nevelésre is alkalmazhatók, nem bizonytalankodnék, nem tántorítanának meg modern nevelési elméletek, és érvényesíthetném azt, amit szülőként kötelességem és felelősségem érvényesíteni! (Nem hinném, hogy Éli is ezzel küzdött volna és emiatt engedte volna fiait tovább a bűnben. Érdekes lenne tudni, hogy nála mi volt az akadálya az érvényesítésnek.)

Azért van még egy gondolat ami szerintem szintén nagyon meghatározó az érvényesítésben, ami számomra szintén folyamatos probléma és küzdelem. Elizabeth Prentiss így fogalmazta meg: "...amivé szeretném, hogy váljanak, magamnak is azzá kell válnom." - ti. a gyerekeim. Na, ezt nevezem én kihívásnak!!!

Végtelen hit

Van egy film, amit már nagyon régóta szerettem volna megnézni. Angolul tudtam volna 10 perces blokkokra bontva, nem túl jó minőségben. Így elég nehezen szántam rá magam. Tegnap a férjem véletlenül rátalált magyarul, ugyan még mindig 10 perces blokkokban, :), de jó minőségben. (Egy nagyon jó kis oldalon, keresztül, ahol sok más keresztyén film is megnézhető magyarul, többek közt a Tűzbiztos is. Szintén csak feliratosan láttam eddig.)

Meg is néztük. Építő esti programnak bizonyult. A film magyarul a Végtelen hit címet kapta. Angolul Facing the giants vi. Harc az Óriásokkal. (Amerikai fociról szól a film - amiből én semmit nem értek, - és az utolsó csapat, akik ellen játszaniuk kell az Óriások névre hallgat. De átvitt értelemben is pontos a cím - Max Lucado hasonló című könyve üzenetének megjelenítését is felfedezni vélem.)

A központi üzenete a filmnek, hogy Istennek MINDEN lehetséges! Ha Te beleteszed a maximumot, akkor ő azt emberi erőt meghaladóan meg fogja áldani. 

Ezen felül két dolog ragadott meg a filmből: az egyik, hogy amikor az óriások (kifizetetlen számlák, megingó munkahely, elmaradó gyermekáldás, stb.) jönnek, és úgy érzed minden a te hibád, mégis tehetetlen vagy velük szemben, rájössz, hogy nagyon is sokat tehetsz ellenük. Odafordulhatsz Isten felé, és könyöröghetsz esőért, azután elmehetsz és előkészítheted a földedet az esőre! ... Nem kell tehetetlenül állnod és várni, hogy vagy legyőznek, vagy meggondolják magukat és eloldalognak...

A másik, hogy az esőre tevékenyen váró ember tudja dicsérni az Urat minden körülmények között: amikor  nyer, dicséri az Urat, amikor meccset veszít, dicséri az Urat, amikor ismét egy negatív teszteredményt kap, dicséri  az Urat - "akkor is!"... Dicséri az Urat minden helyzetben ... az Úr pedig elkezd esőt küldeni... és minden csepp esőt hálaadás követ!

Nagyon fontos szerepe van a filmben az egyik mellékszereplőnek is. Mr.Bridges, aki az iskola folyosóján sétálgatva naponta imádkozik az iskoláért, a diákokért - az Ő imájának nélkülözhetetlen szerepe van abban, hogy a diákok megtérnek és az edző mellé felsorakozva együtt készítik a földet az esőre (egyébként ő fogalmazza meg a földjét esőre előkészítő gazda képét...) Szükségünk lenne több ilyen imádkozó emberre!!! Nélkülük késhet/késni fog az eső...

Mennyi tanulság... egy filmből. Bár nem "életszerű" a film, az üzenete nagyon is az!!! Örülök, hogy végre megnéztem.

Tanítok - ha akarok, ha nem...

Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását,  mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon! Péld. 1:8-9

Anyaként elgondolkoztam, hogy mit is tanítok a gyermekeinknek... tényleg érdemes ahhoz ragaszkodniuk? Igei értékeket tanítok nekik? Viselhetik büszkén a fejükön, nyakukon?

Tekintve, hogy nem a szavaimmal, de sokkal inkább a példámmal tanítok...

A szeretet...

Mostanában sokat gondolkodom a szeretetről. Nem véletlenül: nagy hiányosságnak érzem magamban. Sokféle szeretet létezik, bizonyos fajtái bennem is minden bizonnyal fellelhetők, de a Valódi, az isteni - az Agapé szeretet súlyos hiánycikk. Pedig nagyon vágyom rá, nagyon szeretnék úgy szeretni, ahogy Pál ír erről a szeretetről a korinthusi levélben:

¹Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. ²És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.  ³És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. ⁴A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. ⁵Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. ⁶Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. ⁷Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. ⁸A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken való szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. ⁹Mert töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk. ¹⁰Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. ¹¹Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. ¹²Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten.  ¹³Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.

Sokáig azt hittem, hogy ez a fajta szeretet velünk születik, legalábbis kéne, hogy velünk szülessen. Legkésőbb az újjászületésünknél. És nem értettem, hogy ha így van, akkor miért hiányzik belőlem még a szikrája is. Az utóbbi időben kezdem megérteni, hogy ez a fajta szeretet egy különleges ajándék, de nem az (újjá)születésünkkor kapjuk, hanem a megszentelődés útján haladva szerezhetjük meg, TANULÁS eredményeként (mint ahogy egyszer ezt már idéztem itt a blogon), és ha KÉRJÜK! (Ján. 16:23)

A tanulás értelemszerűen lépésről lépésre való haladást, a tanultak beépülését jelenti. De Isten nélkül, önmagában ez is kevés. Ez is csak annyit ér, mint a "pengő érc" és a "zengő cimbalom". Ezt a fajta szeretetet bizony KÉRNI is kell! És ha kérjük, meg is kapjuk...

Akkor majd elmondhatom én is, hogy van bennem szeretet:

Máriamárta türelmes, jóságos; Máriamárta nem irigykedik, Máriamárta nem kérkedik, Máriamárta nem fuvalkodik fel. Máriamárta nem viselkedik bántóan, Máriamárta nem keresi a maga hasznát, Máriamárta nem gerjed haragra, Máriamárta nem rója fel a rosszat. Máriamárta nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. 

A férjem, a gyermekeink, a szüleim, a testvéreim, a barátaim, a testvérek, sőt még azok felé is, akik bántanak. És NEM a feladataim, a terveim, álmaim, munkám felé...

Van mit tanulni! És van mit kérni!

Bemerítés volt

Annyira boldog lennék, ha erről nem a saját kis titkos blogomon kéne pötyögnöm, hanem világba kiálthatnám a gyüli honlapján keresztül!!! De az a projekt egyelőre áll. Nagyon lassan haladnak a dolgok mifelénk. :(

Szép (és tanulságos) alkalom volt. 2 bizonyságtétel "ütött". Nálam legalábbis. És nagyon megérintettek a medencében elhangzott személyre szabott igék is...

Nagyon sokan voltak. És meglepve láttam, hogy majdnem kész van a fenti rész. :) (Ebből látszik, hogy én nem sokat dolgoztam arrafelé. Sajnos.)

Kezdek viszont hajlani arra, hogy önként jelentkezzem a következő bemerítésre szervezőnek...

Lelkem kíván Téged...

Egy feleség és édesanya, Annie Hawks imája (ez a tény valahogy teljesen érthetővé és hihetetlen hitelessé teszi számomra ezt a dalt):

Közösség 3.

Ismét egy kivonat RW Céltudatos élet c. könyvéből. Csak kölcsönbe van nálam, de néhány gondolatot szeretnék később újraolvasni majd. 

Az egység a közösség lelke. Aki Isten családjához tartozik, annak kötelessége saját közösségében őrködni az egység fölött. (Ef 4:3) Azzal kell foglalkoznunk, ami igazán számít: megtanulni úgy szeretni egymást, ahogy Krisztus szeretett minket. Amikor a szeretet és Isten tervének megvalósítása áll figyelmünk középpontjában, összhang alakul ki közöttünk.

Éretlenségről árulkodik, ha az ideális (ti. gyülekezet) után vágyakozva a valóságosat bírálgatjuk. Ha viszont beletörődünk a valóságba anélkül, hogy törekednénk az ideálisra, az igénytelenségünket árulja el.

Minél előbb felhagyunk ábrándjainkkal, melyek szerint gyülekezetünknek tökéletesen kell működnie ahhoz, hogy szeretni tudjuk, annál hamarabb fogjuk levenni magunkról is az álarcot, és elismerni, hogy egyikünk sem tökéletes, és kegyelemre van szükségünk. Itt kezdődik az igazi közösség.

Minden gyülekezet kitehetné a táblát: "Tökéletes egyének ne jelentkezzenek! Ez a hely kizárólag azoknak való, akik elismerik, hogy bűnösök, kegyelemre szorulnak, és fejlődni szeretnének."

A Biblia "testvéreink vádlójának" (Jel.12:10) nevezi a Sátánt; neki szokása az Isten családjába tartozókat hibáztatni, kritizálni, rájuk panaszkodni. Ha mi is ezt tesszük, az azt jelenti, hogy sikerült lóvá tennie minket, hiszen a saját munkáját végezteti el velünk.

A pletyka olyan információk továbbadását jelenti, amellyel kapcsolatban sem a problémában, sem annak megoldásában nincs szerepünk. Milyen szomorú, hogy Isten nyáján maga a nyáj ejti a legmélyebb sebeket, nem is a farkasok.

Kötelességünk, hogy védjük és előmozdítsuk a gyülekezet egységét!

Amikor az emberek rábukkannak egy olyan közösségre, amelynek tagjai őszinte szeretettel és törődéssel viseltetnek egymás iránt, akkor csak kulcsra zárt ajtókkal lehet őket távol tartani.

"Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják." Róma 14:19

...hirdesd... akár alkalmatlan...

... de talán most van itt az alkalmas. :) (2.Tim 4:2)

Az első nagy öröm akkor ért, amikor vasárnap "összefutottam" az istentiszteleten a könyvelőnkkel. :) A keddi megbeszélésen még hangsúlyozta, hogy nem hívő, de aztán kiderült: régóta szeretett volna eljönni a gyülibe, csak azt gondolta "zártkörű". (Ez utóbbi tévhit legalábbis elgondolkodtató...) Ez azért is óriási dolog, mert a barátnőmön keresztül ő már a második ember féléven belül, aki érdeklődik a gyüli iránt. Az első azóta  is jár, sőt a házi csopink oszlopos tagja lett!

A másik hatalmas meglepetés az volt, hogy hétfő este beugrott a nem hívő barátnőm és lelkesen mesélte, hogy mit olvasott a Mai Igéből, amit a múlt héten küldtem neki. Sőt, a férjének is felolvassa! Őszintén szólva nem hittem, hogy olvasni fogja!!! Egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy van értelme adni neki Mai Igét. Örülök, hogy volt. Remélem ezután a következő lépés az lesz, hogy az augusztusban nászajándékba adott Bibliát is forgatni kezdi. :)

Ezen felbuzdulva egy kicsit, a férjem is vitt be Mai Igét a munkahelyére, és tegnap reggel felolvasta a fiúknak. És érdeklődőek voltak! Remélem egy új szokás kezdete. :) Ennek azért van nagy jelentősége, mert a tulaj szcientológus és az alapkönyvük mindig ki van téve az irodában és finoman ugyan, de határozottan árad a szellemiség odabenn. De az "okoskönyv" mellett végre már ott a Mai Ige is. :) Aztán majd  ott lesz a Biblia is... Fejlődünk azt hiszem.

Ezek mind egy-egy imatémát is jelentenek!

Sőt van 12-12 "imatémánk"/emberünk. A múlt hónapban kellett leadnunk azt a listát, amit a turim ihletett: akikért imádkozunk, hogy megismerjék az Urat. Ők is rajta voltak a listákon. :) Ezt nevezhetjük imameghallgatásnak is...

Boldogok, akik békét teremtenek

Az utóbbi nagyjából két évben azt figyeltem meg, hogy ha egy kapcsolatot sikerül rendezni, egy másik jut kátyúba és igényel bölcsességet és alázatot, sőt, sokszor megbocsátást. Soha nem sok kapcsolat egyszerre, de 1-2 mindig. Sokáig nem tudtam mire vélni ezt. Nem lehetne, hogy egy darabig MINDENKIVEL békességben élhessek?!?! Nagyon szeretnék. Mostanában rendszeresen elém került a megbocsátás, békességteremtés  témája, és azt hiszem mostanra sikerült megértenem, hogy ezeken a konfliktusokon keresztül tanít Isten alázatosságot, béketeremtést és formál olyanná, amilyennek látni szeretne, azzá, amivé lennem kell.

A legutóbbi hasznos gondolatokat, amiket Rick Warren tollából olvastam, bepötyögöm ide is:

Mivel az életben a legfontosabb, hogy megtanuljunk szeretni, Isten azt szeretné, hogy értékesnek tartsuk a kapcsolatokat, és tegyünk meg mindent a fennmaradásukért, amikor szakadás, sértődés vagy konfliktus veszélye fenyeget. ... Isten ránk bízta a békéltetés szolgálatát...

Lelki érettségünk értékmérője, hogy mennyire vagyunk képesek kijönni egymással.

Aki Isten áldására vágyik, és Isten gyermekéhez méltóan szeretne élni, annak meg kell tanulnia békességet teremteni.

A legtöbb konfliktus betöltetlen szükségletekben gyökerezik... a konfliktusokat nem gyógyítja be az idő, a sebek gennyesedni kezdenek.

A közösség érdekében meg kell szabadulnunk "nukleáris fegyvereinktől": a vádolástól, a másik lealacsonyításától, az összehasonlítgatástól, a beskatulyázástól, a sértegetéstől, a leereszkedő vállveregetéstől és a gúnyolódástól.

A békességnek mindig ára van: időnként  a büszkeségünkkel, időnként az önzésünkkel fizetünk érte.

A hetedik boldogmondás kicsit másként: "Áldottak vagytok, amikor megmutatjátok, hogyan lehet együttműködni ahelyett, hogy versengenétek, vagy harcolnátok egymás ellen. Ekkor érthetitek meg igazán, kik vagytok és milyen helyet foglaltok el Isten családjában."

A megoldás a problémát, a megbékélés a kapcsolatot helyezi előtérbe. Ha a  kapcsolatot tartjuk elsődlegesnek, akkor gyakran előfordul, hogy a probléma elveszti jelentőségét, és már nem is tűnik olyan nagynak.

ISTEN EGYSÉGET ÉS NEM EGYFORMASÁGOT KÉR TŐLÜNK. Attól még összhangban lehetünk, hogy különböző véleményeknek adunk hangot.

Egy kapcsolat helyreállításához erőfeszítések kellenek. Amikor valóban keressük a békességet békességteremtők leszünk.

Bemerítésünk lesz

Ma 6 jelöltet hallgattunk meg. Mind nő, és 5 fiatal. 4 nagyon fiatal, akik a gyülekezetben nőttek fel.

Két leányzó bizonyságtétele nagyon őszinte és elgondolkodtató volt, de mindnyájan nagyon komolyak és felkészültek. Az idén ez már a második bemerítés lesz és ez egy év alatt 9 lelket jelent! Ennek nagyon örülök! Jó lenne ebben a tempóban haladni. :) 

Kicsit azt remélem, hogy  a honlapunk jó szolgálatot tehet majd ebbe az irányba, és úgy érzem van végre lehetőségem szolgálni, még ha az csak támogató szolgálat a szolgálók felé akkor is. 

A héten lesz egy megbeszélés a gyülekezeti gyerekmunkáról, arra meghívtak. Szeretnék felkészülten menni, bár annyi felé jár az agyam... Mindenesetre imatéma, hogy építő beszélgetés legyen és eredményeket is tudjunk felmutatni.

Na és akkor most ennyi egy darabig a gyakorlati dolgokból. :)