Tizenkettedik hét: Kolossé 1:23-24

23 Ha ugyan megmaradtok a hitben szilárdan és egyenesen, el nem tántorodva az evangélium reménységétől, amelyet hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt, és amelynek én, Pál, szolgájává lettem. 

24 Most örülök a tiértetek elviselt szenvedéseimnek, és testem elszenvedi mindazt, ami a Krisztus gyötrelmeiből még hátravan, az ő testéért, amely az egyház.

Hadd tegyem ide a 22. verset is, hogy lássuk az összefüggést: 

22 most viszont megbékéltetett emberi testében, halála által, hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé. 

23 Ha ugyan megmaradtok a hitben szilárdan és egyenesen, el nem tántorodva az evangélium reménységétől, amelyet hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt, és amelynek én, Pál, szolgájává lettem.

Számomra eddig ez talán a legerősebb üzenete a Kolossé levélnek (is). Pál nagyon világosan megfogalmazza, mi Isten célja velünk, és hogy mik a célba érés feltételei.

Isten szentnek, feddhetetlennek és hibátlannak állít majd egykor maga elé. Ez Krisztus békéltető áldozata árán vált lehetségessé számunkra. De azért nekünk is tennünk kell valamit: megmaradni a hitben szilárdan és egyenesen, nem megtántorodni! 

Krisztus befogadása csak az első lépés, az út kezdete. Ha célba akarunk érni, kitartóan végig kell mennünk rajta! Sokan szeretnék ezt megspórolni, és csak az első lépésig jutnak el... de az kevés!
Ez összecseng Jakab levele 2. részével is. János 15:6-tal, Titusz 2:11-14-gyel és még számos más igehellyel.

Támadás idején...

 Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek,  tudván hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.
 Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.

Jakab 1:2-8

Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket. 

Sőt amennyire részesültök a Krisztus szenvedésében, annyira örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is ujjongva örülhessetek. 

1.Pét. 4:12-13

Hit, kísértés, bölcsesség és a többiek

Jakab 1:2-8

kísértés, hit, állhatatosság, öröm - együtt járnak. (Róma 5:8 is.)

A hit próbája - az a kísértés, amelyet, ha kiálltunk, állhatatosságunkban fejlődünk - meglátásom szerint, nem annyira a hit meglétének, vagy mustármagnyiságának próbája, inkább a hit és cselekedetek összhangjának próbája. A mindennapokban is, de nagyobb kérdésekben is, pl. gyermekáldás kérdése.

a kísértések sokfélék lehetnek. (2v.) pl. tévtanítások, óemberem kívánságai, világ csábításai

Állhatatosság: "Folyamatos kitartás egy cél elérése érdekében. ... a kötelességtudat megnyilvánulása." (MÉSZ) vagyis "nyomás alatt is szilárdan állsz." (Bob Gass)

Az állhatatosság tökéletessé teszi a cselekedetet. (4v.) a kitartó gyakorlás tökéletessé csiszol. Minél többet csinálod, annál kevesebb hibát vétesz. Ez feltételezi azt, hogy újra és újra ugyanazon a pályán kell végigmenni. Vi. a kísértések lényegében nem változnak. Újra és újra előjönnek ugyanazok a kísértések.

A tökéletes cselekedetek tökéletessé és hibátlanná - teljessé - teszik a cselekvőt. (4v.) Jakab szerint elérhető a tökéletesség állapota... kemény munkával.

Ezt tekintve érthető miért is kell a kísértéseket örömnek tartanunk: ez az öröm "a hitben teljessé létel lehetőségének öröme". És keményen meg kell dolgozni érte.

Nagyon érdekes, hogy e négyes fogalom csoport tárgyalása után Jakab a bölcsességet hozza szóba. Hogyan kapcsolódik ezekhez a bölcsesség? 

Mi a bölcsesség?

"A bölcsesség kezdete az ÚRnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet." Péld. 9:10

Hit és bölcsesség elválaszthatatlanok. A hit próbáiban való megálláshoz is szükségünk van bölcsességre. Ezért biztat Jakab, hogy kérjünk. Méghozzá hittel! Körbeértünk. :)

És itt az ígéret is, hogy bizonyosan megkapjuk. Szemrehányás nélkül. Kétkedésnek helye nincs! (6-8.v) Van még hely a Bibliában, ahol a kétkedő ilyen súlyos megítélés alá esik? Mondjuk egy Jézusban kételkedő...

Jakab levele

Érdekes dolog Máté evangéliuma után Jakab levelét olvasni. Mindig is egyik "kedvenc" könyvem volt Jakab levele, sokszor olvastam már, tanulmányoztam is már korábban is, de csak most látom mennyire összecseng a Máténál nemrégiben olvasott példázatokkal. Elsősorban a hit és cselekedetek viszonyában. 

A magyar nyelven egyetlen elérhető újfordítású magyarázó Bibliát használom jó ideje, és ebben a Jakab levele elé írt ismertető megdöbbentő információkat tárt fel számomra. Egyrészt, hogy mennyire vitatott könyv volt ez még Luther idejében is, (maga Luther lenéző volt Jakabbal szemben) a most másrészt megnevezett ok miatt, nevezetesen, hogy a bemutatkozástól eltekintve egy szót sem szól Jézus Krisztusról, sem az Ő megváltó munkájáról, haláláról, feltámadásáról. Ez utóbbi valóban súlyos "hiányosságnak" tűnhet, ami nekem bevallom eddig nem tűnt még fel, ezzel együtt mégsem lehet olyan megvetendő könyv, hiszen bekerült a Bibliába és már maga ez a tény arról árulkodik, hogy összhangban van az Újszövetség többi könyvével, azok üzenetét megerősíti, vagy kihangsúlyozza, vagy mindkettő. Ebből következik, hogy azoknak, akik már Krisztus követői, tanítványai, fontos üzenete van. Némi túlzással talán azt is mondhatnám, hogy Jakab levele Jézus tanításának szabatos összefoglalása a tanítványok számára. Igaz, ennek fényében valóban roppant furcsa, hogy Jézusról nem tesz említést a levél írója, azonkívül, hogy az Ő szolgájának vallja magát. Személy szerint viszont elképzelhetőnek tartom, hogy ennek oka az lehet, hogy Jakab alapfeltevése szerint a levél olvasói már tisztában vannak Jézus személyével és munkájával kapcsolatban, a követés hogyanjával kapcsolatban viszont eligazításra szorulnak.

A levél szól

- kísértésekről, a hozzájuk való viszonyulásról,

- hit és cselekedetek viszonyáról,

- szegénység és gazdagság csapdáiról,

- a nyelvünkről, pontosabban a beszédünkről,

- a bölcsességről,

- a világhoz való viszonyulásról,

- az ítélkezésről,

- az imádság erejéről,

- az egymás iránti felelősségről.

És lehet, hogy nem is említettem meg mindent. De a részletezés közben ez úgyis kiderül. :)