Az én útravalóm 2013-ra

"Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban." Ef.4:31-32

Az aláhúzott szavak visszhangoznak bennem napok óta. Fellapozva ezeket a verseket a Bibliában, és átfutva a páli leveleket, egy egyszerre megnyugtató és kétségbeejtő dologgal szembesültem. Azzal már többször foglalkoztam, hogy a hitélet egy aktív élet, (itt és itt és itt) mégis megint mellbe vágott, hogy mennyire rajtunk múlnak a dolgok. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha Pál itt pl. azt írta volna, hogy Krisztus gyermekeitől távol lesz minden keserűség, indulat, harag, stb. Vagy ha a Gal.5:25-ben azt írta volna, hogy "ha a Lélek által élünk, akkor Léke szerint is élünk." De nem. Azt írta: "akkor éljünk is Lélek szerint".  A Filippibelieknek nem azt írta, hogy Krisztus gyermekeként mindig örülni fognak, hanem azt, hogy "mindig örüljenek"! Hatalmas különbség.

Megnyugtató egy kicsit mégis ez a dolog megint, mert 22 éve cipelem magammal azt a tévképzetet, hogy az óember a megtéréssel meghal, és az új ember csupa öröm, békesség, megbocsátás, stb. De nem. A mellékelt ábra szerint ez tévképzet. Ez pedig megnyugtat, mert így nem kell kétségbe vonnom a megtérésem valódiságát. És a másokét sem!!!

Ugyanakkor kétségbe is ejt egy kicsit a dolog. Az Ef.4:22-24-ben azt mondja Pál "Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott, újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett." Mondja ezt  "az Efezusban élő szenteknek és a Krisztus Jézusban hívőknek" (1:1)

Most akkor hogy is van ez? A Krisztusban hívőknek le kell vetniük az óembert? Nem levetették, amikor Krisztusban hívőkké lettek? Hát, bár Isten szavával teremteni képes, mindenható, úgy látszik az óemberünktől nem szabadít meg bennünket varázsütéssel. Sőt még azzal sem, hogy Krisztusban hívőkké leszünk. Nekünk kell levetkőznünk. Méghozzá ahányszor újra felvettük, akár kényelem, akár lustaság, akár hanyagság, akár bármi okán. 

Tehát: egyesegyedül rajtam múlik, hogy ó vagy új ember öltöm-e fel ma/holnap/holnapután/azután. Na ez a kétségbeejtő. Hiszen szeretem a kényelmet, lusta is szoktam lenni, a hanyagságról, figyelmetlenségről, fáradtságról, rohanásról nem is beszélve, amik mind-mind arra visznek, hogy a kényelmesebbnek, egyszerűbbnek tűnő "ókosztümbe" ugorjak gyorsan. Akkor is, ha tudom, hogy valójában sokkal inkább megérné a fáradtságosabb, idő- és energiaigényesebb új kosztümöt felküzdeni napról napra. Mekkora felelősség!?!?!

Az új év célja: az év mind a 365 napján az "új emberért" és nem az óért nyúlni... ennél többet nem tűzök ki, ez sem kis vállalás.

2013 - a naponkénti megújulás éve. Remélem. Kérem. Várom. Küzdöm. 

Korbács alatt

Azon morfondíroztam mostanában, hogy ha Jézus most járna köztünk, lehet, hogy a jeruzsálemi templom után a mieinket is ostorral tisztogatná.
Bevallom őszintén vannak dolgok, amik egyszerűen emészthetetlenek számomra. Konzervatív vagyok, sőt egyesek legszívesebben a "bigott" jelzővel is megbélyegeznének, de ez kevéssé zavar. Éppúgy ahogy a Biblia nem ismeri el a demokráciát sem a teokrácia helyett, úgy én sem, sőt a liberalizmust sem. Amennyire veszélyes szűken értelmezni a Bibliát, éppannyira vagy még inkább veszélyes a tág értelmezés is. De ha választanom kell az aranyközépút keresése közben, inkább a szűk értelmezést választom, mint a tágat. (Mt.7:14.)
Kicsit megpróbáltam beleélni magam azoknak a zsidóknak a helyzetbe, akiket Jézus korbáccsal söpört ki a templomból. (Jn.2) Mit tettek ők? Segítettek testvéreiken, jó szolgálatot tettek nekik, puszta jószándékból. No meg egy kis haszonhoz is jutottak, de hát a szándék a fontos nem? Végül is csak olyan dolgokat árultak, amelyek a törvény betartásához - az Isten által adott törvény betartásához - nélkülözhetetlenek. Ők csak segítették honfitársaikat törvénytisztelőnek maradni. A pénzváltás is erről szólt. A templomi adót is csak templomi pénznemben lehet megfizetni. Hát hol a legegyszerűbb beváltani, ha nem a templomban?
"A pokolra vezető út is jószándékkal van kikövezve", tartja a mondás. A legkevésbé sem alaptalanul.
Ha így nézem azokat a dolgokat, amiket beengedünk gyülekezeteinkbe, Jézus mit tenne velünk? Nem korbáccsal hajtana ki? Ó, emberileg sok mindent meg lehet magyarázni. És a jószándék lenne az utolsó, amit kétségbe vonnék. Jézus mégis korbáccsal jön, amikor kalmárkodunk az Ő házáBAN. A kegyelem nevében. Mindegy mivel. Bármivel, még akkor is ha az az istentisztelet része. Ó, ebben mennyi a bűnünk!!! Kalmárkodni sok mindennel lehet. Lehet tudással is, sőt lehet az üdvösséggel is! (Klasszikus példa erre a középkori búcsúcédulák. De ma is megvannak a kifinomult módszereink.) Lehet magával Krisztussal is, mint áldozati báránnyal. Az ilyenekre Jézus válasza azonban a korbács.
A napokban olvastam János és Júdás leveleit. El kellett gondolkoznom, hogy ha már az első gyülekezetek ilyen komoly tévtanítókkal, szakadárokkal, csákmátékkal küszködtek, akkor mitől lenne jobb a helyzet ma? El kellett gondolkodnom, hogy ha az apostolok kategorikus elzárkózásra szólítanak fel az ilyen emberektől, akkor nem a kegyelem ellen való, ha vannak olyan keresztyének(nek mondott emberek), akik elől az Ige alapján jobbnak látom elzárkózni, nem közösségben lenni. Amíg látszatkeresztyénekből valóban meg nem térnek, megszentelődnek.
Elgondolkoztam, hogy az egy testnek vannak beteg, torz, nem a helyükön levő tagjai is, - vagy csak azok vannak, pontosabban -, amit csak a Nagy Orvos igazíthat helyre, gyógyíthat meg. A közösség nem vállalása azonban nem egyenlő és nem is jogosít fel az ítélkezésre.
Az elmúlt hónapok legsúlyosabb dilemmáinak lezárásához közeledem. Elméletben legalábbis. Gyakorlatban még nem tudom, hogyan is fog ez kinézni... de az Úr megadja majd azt is.

A komfortzónán túl

Vasárnap indult egy sorozat a Máté 28:19-20 alapján, amely így szól: "Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." 

Elsőként a "menjetek el" jelentése felett időztünk. 

Jézus azt mondta nekünk, hogy mi menjünk oda másokhoz. Ezzel szemben a gyakorlatban ennek pont az ellenkezőjét tesszük: várjuk, hogy emberek bejöjjenek, és a becsalogatásukban próbálunk különféle  módszerekkel sikert elérni. 

Pásztorunk a samáriai asszony példáját hozva arra is rámutatott, hogy Jézus - ha hagyjuk -  kicsalogat a komfortzónánkból, azért hogy elmenjünk. Az asszony élete a ház és kút között zajlik. A kútra is délben jár, amikor senki más, hogy ne találkozzon senkivel. Az ő komfortzónája ez: ház-kút, kút-ház. Életmódja miatt kerüli az embereket. Mígnem egy nap találkozik Jézussal, aminek hatására elmegy és megszólítja azokat az embereket, akiket addig került, - azért hogy a Messiáshoz hívja őket... 

"Menjetek el..." - a komfortzónán is túl.

Jegyzet magamnak

Jézus így válaszolt nekik: "Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát." Máté 22:9

Miért tévelygek, bolyongok az élet útvesztőiben?

Mert nem ismerem az Írásokat, ÉS kapcsolat híján nem tapasztalom meg Isten hatalmát. (nem "vagy"!!! ÉS!!!)

Mi történik velem, ha nem ismerem az Írásokat? 

Eltévelyedem. 

Mi történik velem, ha vak és süket vagyok Isten hatalmára?

Eltévelyedem.

Egyszerű, mint az egyszer egy. Mint Jézus minden tanítása. És jééé!!!! Mennyire igaza van!!!!

Huszonkettedik hét: Kolossé 2:13-14

Eheti:

13 És titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és bűnös valótok körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett megbocsátva nekünk minden vétkünket. 

14 Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára.

Ebben van a mi szabadságunk! Nem a szabad akaratunkban, amely változik, mint a szélirány...

Tizenkilencedik hét: Kolossé 2:7-8

Ez volt május 8-15 között:

7 Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.

Meggyökerezni, felépülni, megerősödni, tanulni - mind-mind egy-egy folyamatra utaló ige. A hit, a Krisztus-követés egy fejlődési folyamat. Tévedés villámcsapásszerű változásokat várni magunktól, és csalódva feladni, amikor kudarcot vallunk...

Jézusban kell meggyökereznünk - napról napra.

Benne kell felépülnünk - napról napra. 

A Belé vetett hit által kell megerősödnünk - napról napra.

Mert Ő ezt tanította.

Mindezekben pedig növekednünk kell a hálaadásban is! 

8 Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.

Pál szerint mi a bölcselkedés és üres megtévesztés?  Ami az emberek hagyományához ragaszkodik, a világ elemeihez alkalmazkodik. Ezektől óvakodnunk kell, mert rabul ejtenek. És nem a Krisztusban való meggyökerezésben, felépülésben és megerősödésben segítenek. Épp ellenkezőleg.

Tele van ma a világ ilyen bölcselkedéssel, üres megtévesztéssel. Mégsem ismerjük fel, vagy akarjuk felismerni ezeket. Miért??? Annyira egyértelmű ez a definíció. És olyan egyértelműen megítélhető valamiről, hogy igei vagy emberi hagyomány, világ elemeihez vagy Isten törvényéhez alkalmazkodik-e... Egyszerű mint az 1x1. Csak épp kényelmetlen. Mert a magunk törvényei szerint akarunk élni. Kiskapukat keresünk. Megalkuszunk.

Jajajaj! Nem folytatom...

Tizenharmadik és Tizennegyedik hét: Kolossé 1:25-29

Hát sikerült jól háttérbe szorulnia az ide szánt bejegyzéseknek az elmúlt hetekben. Pedig annyi, de annyi fontos és lejegyzésre érdemes tanítást, leckét kaptam! Többek közt arról, hogy ne vágyjak 24 helyett 48 órás napokra! :P Hogy legyek hálás azért, amit 24 óra alatt sikerült elvégeznem! Isten nem vár többet, mint ami abba belefér. (Feltéve, hogy a fontossági sorrendet betartom!) Minden más csak az én tervem, ötletem - és nem mulasztásom... Nagy megkönnyebbülés. :)

A Kolossé tanulásával is sikerült kicsit elmaradnom ismét. Még jó, hogy a jövő hét ismétlő hét lesz!!! ;)

Erre a hétre így nekem 5 igevers jut, nem is könnyűek:

25 Ennek a szolgájává lettem a szerint a megbízatás szerint, amelyet Isten nekem a ti javatokra adott, hogy teljesen feltárjam előttetek az Isten igéjét; 

26 mégpedig azt a titkot, amely örök idők és nemzedékek óta rejtve volt, de amely most kijelentetett az ő szentjeinek, 

27 akiknek Isten tudtul akarta adni, hogy milyen gazdag ennek a titoknak dicsősége a pogány népek között. Ez a titok az, hogy Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek.

28 Mi őt hirdetjük, miközben minden embert teljes bölcsességgel intünk és tanítunk, hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban. 

29 Ezért fáradozom én is, és küzdök az ő ereje által, amely hatalmasan működik bennem.

Még elmélkedem rajta...

Támadás idején...

 Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek,  tudván hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.
 Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.

Jakab 1:2-8

Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket. 

Sőt amennyire részesültök a Krisztus szenvedésében, annyira örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is ujjongva örülhessetek. 

1.Pét. 4:12-13

Az első két hét : Kolossé 1:1-4

Január 2-9

1 Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola, és Timóteus testvér, 

2 a Krisztusban megszentelt hívő testvéreknek, akik Kolosséban élnek: kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól.

- Pál Isten akaratából az, aki. Nem maga választotta, ezt tudjuk az Apcsel. 9:1-22-ből is.

- "Krisztusban megszentelt hívő testvérek" - Krisztusban lenni azt jelenti: megszenteltnek lenni. Megszenteltnek lenni olyan, mint Krisztusnak lenni. Vi. olyanná kell válnom, mint Krisztus? Nem. Olyan vagyok, mint Krisztus. Akkor is, ha ezt jól titkolom. Nem azt mondja, hogy a "megszentelődésre vágyó" vagy "megszentelődésért küzdő" hívő testvéreknek, hanem azt mondja: "a már megszentelt hívő testvéreknek". Krisztusban lenni = megszenteltnek lenni.

- mit kíván a megszentelt hívő testvéreknek? Kegyelmet és békességet. Nyilván nem azért, mert túl sok van már nekik ezekből megszentelt hívő emberként, hanem mert ezekre megszentelt hívő hívő emberként is nagy szükségük van. Vagy csak úgy van igazán?! Megszentelt hívő emberként sincs bennünk magunktól sem kegyelem, sem békesség, csakis akkor, ha Isten betölt bennünket vele. Ha hagyjuk, hogy betöltsön vele. Pál olyat kíván a gyülekezetnek - és nekünk is -, amiből sosem elég.

- Isten a mi Atyánk...

Január 9-16

3 Hálát adunk mindenkor Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának, amikor értetek imádkozunk,

4 mivel hallottunk a Krisztus Jézusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amely valamennyi szent iránt él bennetek.

- Isten nem csak a mi Atyánk (2.v.) hanem a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja is. (Róma 8:17)

- Pál rendszeresen imádkozik a kolossébeli gyülekezetért. Minden ilyen alkalommal hálát ad értük Istennek. 

- a gyülekezetet miről ismeri Pál? A hitéről és a szeretetéről. A kolossébelieknek akkora hite volt és olyan szeretet élt bennük egymás és mások felé, amiről az emberek érdemesnek tartották beszélni, és ami így Pál fülébe is eljutott. 

Mit beszélnek az emberek a mi gyülekezetünkről? Miről ismerik a mi gyülekezetünket?.... Mit beszélnek az emberek rólam, mint hívő emberről? Miről ismernek az embernek? A hitemről és a szeretetemről? ...

Azt szeretném, ha így lenne...

Tanuljuk meg együtt a Kolossé levelet!

Ann Voskamp, a "A Holy Experience" című blog és még sok más online és nyomtatott írás szerzője, közös igevers memorizálásra hívja olvasóit. 

A terv az, hogy ebben az évben hetente 2 igeverset memorizáljunk a Kolossébeliekhez írt levélből.  Így év végére fejünkben lesz a teljes Kolossé levél. Lehet hogy elsőre kicsit hosszadalmasnak tűnik ez a tanulási módszer, de belegondolva, reális vállalásnak tűnik. Elfoglalt anyaként ennél nagyobb falatok valószínűleg, ahogy már eddig is sokszor, megint kifognának rajtam. De hetente két vers úgy, ha naponta 10 percet olvasgatom, forgatom, elemezgetem, bizonyosan meg is ragad. A beprogramozott ismétlésekkel pedig tényleg beül a hosszútávú memóriámba is.Remélhetőleg. :)

Ann készített egy nyomtatható kis kalendáriumot is, aminek segítségével nyomon követhető, hol is tartunk. Én meg szeretném szerkeszteni magamnak a magyar verziót, és alig várom, hogy újra nyomtatni tudjak és ez a kis füzetecske is segítségemre legyen. Pár nap lemaradásom van, de igyekszem hamar behozni. :)

Akinek van kedve, csatlakozzon! Tanuljuk együtt és bátorítsuk egymást! A füzetecskét is szívesen közkinccsé teszem, amint elkészül...

Ne fáradjunk el...

Ennek az 1-2 órán belül véget érő évnek az elején is kértem egy vezérigét az Úrtól erre az évre. Először meglehetősen értetlenül álltam Isten előtt a kapott verssel. Miért pont ezt, Uram?

"A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk." Gal. 6:9

Akkor még nagyon nem éreztem, hogy ebben az évben számos alkalommal szükségem lesz erre a bátorításra, biztatásra, hogy ez az igevers fog átsegíteni hétköznapokon, holtpontokon, kimerültségen, akadályokon, döntéshelyzeteken, és ebbe az Igébe kapaszkodva újra és újra megtapasztalhatom, hogy hatalmas ereje van Isten Igéjének.

Már majdnem az év felénél jártunk, amikor kezdtem igazán megérteni, miért is ezt az Igét kaptam. Amikor jöttek az első olyan helyzetek, amikben bizonyosan másként döntöttem volna enélkül a vezérige nélkül. Amikor enélkül az igevers nélkül feladtam volna egy csomó mindent. Családban, gyülekezetben, magamban... Ebben az évben a lelki fejlődésem motorja volt ez az igevers. És jónéhány alkalommal meg is erősítette Isten ezt a verset számomra, amikor szószékről hallottam, amikor cikkben olvastam, amikor valaki más idézte... újra és újra "megkaptam".

És ezt köszönöm, Uram! Köszönöm mindazt, amit ezen az Igén keresztül tanulhattam ebben az évben, amivé fejlődhettem általa. Köszönöm, hogy vezettél általa! 

És évzárásnak is valami hasonló az üzenet:

Milyen látást kaptál az új évre? (2)

„Mert ez a kijelentés… biztosan bekövetkezik” (Habakuk 2:3)

 

Az akadályok nem lophatják el a látásodat a te beleegyezésed nélkül. Winston Churchill ezekkel az emlékezetes szavakkal élesztette fel, támadta le és ostromolta Britanniát a vereség szélén táncolva: „Soha ne add fel! Soha ne add fel! Soha, soha, soha ne add fel!” A nehézségek elkerülhetetlenek, de feladni nem kötelező! Ha hitben jársz és nem vagy hajlandó feladni, Isten garantálja, hogy nehézségeid nem fogják megakadályozni látásod beteljesülését. Bár rabszolgaként éltek, Izráel mégis megkapta az erőt ahhoz, hogy legyőzze Egyiptom minden erőfeszítését, amivel megpróbálták megtörni őket. Túlélésük és sikerük történetét így olvashatjuk: „… mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek…” (2Mózes 1:12). Pál álma, hogy az egész világot elérje az evangéliummal, minden fordulónál úttorlaszokba ütközött. Amikor szorongattatása nőtt, ezt vallotta meg: „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk!” (2Korinthus 4:8-9). József hosszú úton jutott el a kormányzói székig. Ez az út elárultatáson, üldöztetésen és magányosságon át vezetett. Álma éveket késett, de még mindig élt, mert nem adta fel. Most, Egyiptom kormányzójaként, amikor végre valóra vált álma igazolást nyert még kritikusai szemében is, így emlékszik vissza a csodálatos útra, ahogyan Isten valóra váltotta azt: „Gyümölcsözővé tett engem Isten nyomorúságom földjén” (1Mózes 41:52 NAS). József nem volt hajlandó feladni álmát, ez tartotta őt életben. Az akadályokban a lehetőségeket kereste, és Isten gyümölcsözővé tette őt, nem úgy, hogy mentesítette a megpróbáltatásoktól, hanem úgy, hogy éppen ott léptette őt elő „nyomorúságai földjén”. A nehézségeid nem tudják megállítani Istent – ne hagyd, hogy téged megállítsanak!

Hupotasso

Nagyon szeretek szóelemezni, (kár, hogy ritkán van rá érkezésem), és általában ezt a lexikont használom hozzá.

A "hupotasso" görög szó (ill megfelelő formái) jelentése alárendel, alávet, engedelmeskedik/alárendelt, alávetett, engedelmeskedő. Behódol valakinek.

A görög szó hadi jelentése volt: alakulatba rendeződni vezetői parancsra.

Nem hadi jelentése volt: önkéntes (!) engedő, megadó magatartás, együttműködés, felelősségvállalás és teherviselés.

Néhány előfordulási hely az Újszövetségben a 40-ből:

Az Istennek való alárendeltségről:

Róma 10:3 "Az Isten igazságát ugyanis nem ismerték el, hanem a magukét igyekeztek érvényesíteni, és nem vetették alá magukat az Isten igazságának."

1.Kor. 15:27 "Mert Isten mindent az ő lába alá vetett. Amikor pedig azt mondja, hogy minden alá van vetve, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki neki alávetett mindent."

Ef.1:22 ""Az ő lábai alá vetett mindent", és őt tette mindenek felett való fővé az egyházban,"

Zsid. 12:9 "testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? " 

Jak. 4:7 "Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek."

1.Pét 3:22 "aki miután felment a mennybe, az Isten jobbján van, és alávettettek neki angyalok, hatalmasságok és erők."

Lukács 10:17 "Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel jelentette: "Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre!""

Az asszonyok alárendeltségéről:

1.Kor. 14:32 "az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja." 

Ef.5:21-24 "Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok engedelmeskedjenek

férjüknek, mint az Úrnak; mert a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak, és ő a test üdvözítője is. De amint az egyház engedelmeskedik Krisztusnak, úgy engedelmeskedjenek az asszonyok is a férjüknek mindenben."

Kol. 3:18 "Ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogyan illik az Úrban."

Tit. 2:5 "neveljék józanságra a fiatal asszonyokat, hogy ezek is szeressék a férjüket és gyermekeiket, és józanok, tiszták, háziasak, jók, férjük iránt engedelmesek legyenek, nehogy miattuk érje gyalázat Isten igéjét." 

1.Pét. 3:1 "Ugyanígy, ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is nyerje meg őket,  felfigyelve istenfélő és tiszta életetekre."

1.Pét. 3:5 "Egykor a szent asszonyok is, akik az Istenben reménykedtek, így díszítették magukat: engedelmeskedtek férjüknek, ahogyan Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, és urának nevezte őt."

A felettes hatalmaknak való alárendeltségről:

Róma 13:1 "Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett." 

Tit. 2:9 "A szolgákat intsd, hogy engedelmeskedjenek uraiknak, legyenek készségesek mindenben, ne feleseljenek," 

Tit. 3:1 "Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat a hatóságoknak és a felsőbbségeknek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. " 

1.Pét. 2:13 "Engedelmeskedjetek minden emberi rendnek az Úrért, akár a királynak, mint a legfőbb hatalomnak," 

Egyéb emberi kapcsolatainkban szükséges alárendeltségről:

gyermek szülőjének: Lukács 2:51 "Jézus ezután elindult velük, elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik."

a gyülekezet a szolgáló szenteknek: 1.Kor. 16:16 "tudjátok Sztefanász házanépéről, hogy ők Akhája zsengéje, és a szentek szolgálatára szánták magukat: ti is engedelmeskedjetek az ilyeneknek, és mindazoknak, akik velük együtt szolgálnak és fáradoznak. "

ifjak időseknek: 1.Pét. 5:5 "Ugyanúgy, ti ifjabbak: engedelmeskedjetek az idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad."

Az ige annyira egyértelmű. Akkor miért állunk sokszor tanácstalanul, széttárt karokkal?! És miért olyan nehéz ezt gyakorlatba ültetni? 

Azt hiszem kicsit emésztgetnem kell a fenti meghatározást és a vonatkozó igehelyeket. 

(A folytatás a kamillablogon lesz olvasható.)

 

Kicsoda Jézus? 3.

Zsidókhoz írt levél 8-10. rész

• főpap 8:1
• Isten trónusának jobbján ül a mennyben 8:1, örökre 10:12
• az Úr által épített sátor és szentély szolgája 8:2, 9:11,
• a földön pap sem lehetne 8:4
• az Istennel kötött új szövetség közbenjárója, papja 8:6, 9:15
• a jövendő javak főpapja 9:11
• tulajdon vérével ment be a szentélybe, egyszer s mindenkorra 9:12
• örök váltságot szerzett 9:12
• örökkévaló Lélek által áldozta fel magát Istennek 9:14
• ártatlanul áldozta fel magát 9:14
• áldozata által megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk Istennek 9:15
• az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért halt meg 9:15
• halála által nyerik el az elhívottak az örökkévaló örökség ígéretét 9:15
• a menny szentélyébe ment be Krisztus, önmaga vérét adva, hogy megjelenjen Isten színe előtt értünk 9:24
• egyszer áldozta magát 9:26
• áldozatával eltörölte a bűnt 9:26,28,(22)
• másodszor is meg fog jelenni 9:28
• bűn hordozása nélkül fog megjelenni 9:28
• azoknak fog megjelenni, akik várják őt üdvösségükre 9:28
• azért kapott testet, hogy áldozattá válhasson - 10:5-7 - a bakok és bikák vére helyett, amik nem képesek bűnöket eltörölni 10:4
• testének feláldozás által megszentelt bennünket egyszer s mindenkorra 10:10
• egyetlen áldozatot mutatott be (saját testének áldozatát) a bűnökért 10:12, 14
• örökre Isten jobbjára ült 10:12
• Isten jobbján várja hogy ellenségei lába alá vettessenek zsámolyul 10:13
• örökre tökéletessé tette a megszentelteket 10:14

Kicsoda Jézus? 2.

Melkisédek rendje szerinti főpap 5:6,10; 6:20, 7. rész - és itt hosszabban leragadtam, de nem sikerült teljesen megfejtenem. Kicsoda Melkisédek? 1.Mózes 14:17-20 ír Melkisédekről. A 17.vers Sodoma királyaként említi, a 18.v. azonban már Sálem királyaként. A Bibliában sehol nem találok magyarázatot erre az eltérésre, a magyarázatokban* sem, de az én kicsi logikám ezt úgy tudja elképzelni, hogy Sodoma pusztulása után, annak helyén jött létre Sálem. (=Jeruzsálem). Jó lenne, ha egy nálam okosabb ebben megerősítene vagy kijavítana. Komolyan izgat ez a kérdés. Ha véletlenül tényleg így van, akkor az szerintem jelentős, üzenethordozó tény. De még egy verzió van a fejemben: Sálem békességet jelent, így a hely neve Sodoma, a Sálem pedig a király jellemzése... 

Hogy egyébként mit tudunk meg Melkisédekről ezekből az igeszakaszokból:

• Sodoma királya - egy kánaáni városállam - nincs vérségi viszonya Ábrahámmal, az ígéret birtokosával, kívülálló
• Ábrahám elé ment, amikor az királyok leveréséből tért vissza
• vitt neki bort és kenyeret - az úrvacsora elemei
• a Felséges/Magasságos Isten papja volt - pogány város királyaként.
• megáldotta Ábrahámot, az ígéret birtokosát - a nagyobb áldja meg a kisebbet 7.v. - pogány király, kívülálló, de Isten papja, ezért nagyobb Ábrahámnál
• Ábrahám tizedet ad neki mindenből - ezáltal elismeri, hogy nagyobb nála
• Melkisédek jelentése: igazság királya ill. "Isten az én királyom, igazság, üdvösség"
• Sálem királya = békesség királya
• hasonlóvá lett Isten Fiához 3.v.
• pap marad örökké 3.v.
• "sem apja, sem anyja, sem nemzetsége, sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs"- örökkévaló élet ereje szerint lett pap (16.v), nem vérségi rend szerint, mint Lévi fiai

Ez alapján mit jelent az, hogy Melisédek rendje szerinti főpap Jézus?

• igazság és békesség papja 2.v.
• elébe megy az ígéret birtokosainak
• megáldja az ígéret birtokosait
• tizedet szed 8.v.
• Júda törzséhez tartozik, nem a papság, Lévi törzséhez 13-14.v - a fennálló papi renden kívül álló
• az örökkévaló élet ereje szerint lett pappá 16.v.
• nem öröklötte papságát, Isten esküje által lett pappá 20-21.v.
• Isten papja örökké 21, 24.v.

• a szövetség kezese 22.v. (a szövetség jelképe a kenyér és a bor 1.Móz.14:18) 

 Továbbá Jézus:

• örökre üdvözíteni tudja azokat, akik általa járulnak Istenhez 25.v.
• örökké él 25.v.
• esedezik értünk 25.v.
• szent 26.v
• ártatlan 26.v.
• szeplőtlen 26.v.
• bűnösöktől elkülönített 26.v.
• magasabbra jutott az egeknél 26.v.
• önmagát adta áldozatul egyszer s mindenkorra a nép bűneiért 27.v.
• Fiú 28.v.
• örökre tökéletes 28.v.

*A magyarázó Bibliában az utóbbi időben gyakran futottam bele olyan magyarázatokba, amik racionalizálni próbálják a nehezen emészthető dolgokat, ezzel csak feltételesen elfogadva  az Ige gyakorlati vagy épp szó szerinti értelmezését, és kétséget támaszt az Igében leírtakkal szemben. Kifejezetten káros szövegeket is találtam. Sajnos. Az ilyen nagyon is fontos kérdések viszont, mint hogyan értendő Sodoma és Sálem királyának azonossága, fel sem merül... Hiánycikk a jó magyarázó Biblia magyarul!!!!!

Kicsoda Jézus?

A Zsidókhoz írt levelet olvasva átfogó képet kaphatunk arról, hogy kicsoda is Jézus.

• Fiú 1:2, 3:6
• örökös 1:2
• a világ teremtésének aktív résztvevője 1:2,10
• Isten dicsőségének kisugárzása 1:3
• Isten képmása 1:3
• szavával hordozza a mindenséget 1:3
• bűneinktől megtisztít 1:3
• Isten jobbján ül 1:3
• feljebbvaló az angyaloknál 1:4
• az angyalok imádják őt 1:6
• trónusa örökké megáll 1:8
• szereti az igazságot, gyűlöli a gonoszságot 1:8
• öröm olajával kente fel őt Isten 1:9
• ugyanaz marad 1:12
• az üdvösség első hirdetője 2:3
• rövid ideig kisebb volt az angyaloknál 2:7,9
• dicsőség, tisztesség és méltóság a koronája 2:7,9
• minden a lába alá vettetett, uralma alatt áll 2:8
• mindenkiért meghalt 2:9
• szenvedések által lett tökéletessé 2:10, 5:8-9,
• testvéreinek nevezi a megszentelteket 2:11
• halála által megsemmisítette az ördögöt 2:14
• megszabadítja a halálfélelem rabjait 2:15
• felkarolja Ábrahám leszármazottait 2:16
• mindenben hasonlóvá lett testvéreihez 2:17
• irgalmas és hű főpap 2:17
• engesztelést szerez a nép bűneiért 2:17
• maga is kísértést szenvedett  2:18, mindenben 3:15
• segíteni tud a kísértésbe esetteken 2:18
• apostol és főpap 3:1
• hű az Istenhez 3:2
• a ház építője 3:3,4
• a háza mi vagyunk 3:6
• hű az Ő házához 3:6
• főpap 4:14
• áthatolt az egeken 4:14
• megindul erőtlenségeinken 4:15
• bizalommal járulhatunk hozzá 4:16
• irgalmat és kegyelmet találunk nála. 4:16
• együttérző 5:2
• Isten Fia 5:5
• Isten tette főpappá 5:5
• Melkisédek rendje szerinti főpap 5:6,10; 6:20
• könyörgésekkel, esedezésekkel, kiáltva és könnyek közt járult Isten elé 5:7
• istenfélelméért hallgattatott meg 5:7
• szenvedések által tanult engedelmességet 5:8
• üdvösség szerzője lett 5:9
• elsőként ment be a kárpit mögé 6:19-20

 folyt köv.

A Lélek gyümölcsei

Az elmúlt napokban sokat gondolkoztam azon, hogy az életem mennyire van összhangban a hitemmel. Cselekedeteimmel jó példa vagyok-e gyermekeim előtt, bizonyságtétel, élek-e úgy, hogy kívánatossá tegyem számukra a hitet. Őszintén: borzasztó nagy hiányosságaim vannak. És ha ezeken nem változtatok, nem csodálkozhatom, ha egy nap a gyermekeim úgy döntenek: inkább kipróbálják a saját útjukat, ahelyett amiben felnőttek. Csak vegyük a Lélek gyümölcseit. Elég keveset tudok felmutatni belőlük. Az előzőleg felsorolt test cselekedetei annál inkább tetten érhetők. Valamiért azt hittem idáig, hogy a Lélek gyümölcsei az újjászületett emberben valahogy szép csendben megszületnek maguktól. Sőt, mindezt egyik pillanatról a másikra teszik. És amikor azt láttam, hogy az én életemben ez nem egészen így működik, az újjászületésem kérdőjeleződött meg bennem, nem az, hogy ennek valóban így kell-e lezajlania. Az újjászületéssel kapcsolatban egy ideje tisztába kerültek már a dolgok, arra is ráébredtem már, hogy a gyümölcstermés egy folyamat, de az hogy a folyamat nem zajlik le magától, az most kezd eljutni az agyamig. Mintahogy a gyümölcsfáinkat is ápoljuk, gondozzuk, - metszés, kapálás, permetezés, tápoldatozás - ez a lelki gyümölcsfára is igaz. Ölbe tett kézzel várni a termésre, anélkül, hogy tennénk érte bármit is, - khm... - balgaság. Nem a várt eredményt fogja hozni. Dolgozni a gyümölcsökért viszont szükséges feladat. Az Ige úgy általában sem a tétlenséggel van összhangban, hanem rendszerint cselekvésre buzdít és ösztönöz. Soha nem használ passzív ragozást. Nem is értem hogy fért meg bennem itt-ott a passzív gondolkodás. Például ebben.

 Így talán nem elvetendő gondolat aktívan dolgozni a gyümölcsökön, mondjuk egyszerre egyen... 

Ezzel összhangban vannak Chambers mai gondolatai, bár ő már egy lehetséges veszélyre figyelmeztet, ami a tudatos szokásalakítások esetén felléphet... de megerősíti bennem az aktivitás szükségességét.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

SZOKD MEG, HOGY NE LEGYENEK SZOKÁSAID

"Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké" (2Pt 1,8).

Amikor valamilyen magatartást alakítunk ki magunkban, annak tudatában vagyunk. Van idő, amikor tudatában vagyunk, hogy kezdünk erényesek, türelmesek, istenesek lenni, pedig ez még csak egy lépés, és ha ennél megállunk, szellemileg önteltté, kevéllyé válunk. Az a helyes, ha szokásaink eltűnnek az Úrnak bennünk való életében, míg minden szokásunkat annyira begyakoroltuk, hogy azok már egyáltalán nem tudatosak. Szellemi életünk azért alakul át folyton önelemzéssé, mert még vannak olyan tulajdonságok, amelyeket nem "ragasztottunk" (1,5) a többihez. Végül is az Úrhoz való viszonyunknak egészen egyszerűvé kell válnia. Lehet, hogy isteneddé válnak kicsi keresztyén szokásaid, pl. hogy bizonyos időben imádkozol vagy a Bibliát olvasod. Figyeld meg: mennyei Atyád hogy felforgatja ezeket az időpontokat, ha elkezded szokásodat imádni ahelyett, akire vonatkozik. "Nem tehetem most ezt, éppen imádkozom; ezt az órát Istennel töltöm el." Nem, te ezt a szokásoddal töltöd el! Valami hiányzik belőled, ismerd fel ezt a hibádat. Ha megtaláltad a hiányzó tulajdonságot, "ragaszd hozzá" a többihez és megfelelő alkalommal gyakorold magad benne.

Ha szeretetben vagy, nincsenek többé látható szokásaid, eljutottál odáig, ahol eltűnt a szokás és már öntudatlanul teszed a gyakorlati dolgokat. Ha tudatosan vagy szent, akkor bizonyos dolgokról azt képzeled, hogy nem teheted meg. Vannak bizonyos kapcsolataid, amelyekben távolról sem vagy egyszerű; azaz valamit még hozzá kell "ragasztanod". Egyedül Jézus Krisztus élete természetfeletti élet és Ő Istennel mindig kapcsolatban állt. Neked hol nincs kapcsolatod Istennel? Engedd, hogy Ő belenyúljon abba a bizonyos dologba, addig, amíg megragadod Őt és életed a gyermek egyszerű életévé válik.

Áldást örökölni 2.

"A férjeknek és feleségeknek úgy kell élniük és úgy kell viszonyulniuk egymáshoz, mint, ahogyan Krisztus élt és viszonyult hozzánk." Mondja Linda. Én magamnak hozzáteszem, hogy nemcsak a házastársi kapcsolatban, de más viszonyaimban is ez kell legyen a mérce.

Még mindig Péternél maradva láthatjuk meg, hogyan is viszonozhatjuk a bántást áldással. Jézust állítja elénk példának. (1.Péter 2:21-25.) Négy területet találunk, ahol Jézus áldással válaszolt.

1. Ne kövessünk el bűnt! "ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját," (22.v.) Ártatlan volt, mégis súlyos bántalmakat, sértéseket kellett elszenvednie. Ez a harag, keserűség és félelem kísértése volt számára, de Ő a végsőkig kitartott. Így maradhatott bűntelen. Minket is erre hívott el, hogy az Ő nyomdokait kövessük (21.v.). Ebben is. Álljunk meg a harag és keserűség kísértéseiben.

2. Tűzzük ki célul, hogy áldással viszonozzuk a bántást! Jézus nem bosszulta meg a szenvedést és  nem viszonozta a bántást. (23.v.) Csendben maradt. (Jakab 1:19, Péld.13:3) Azután pedig áldást mondott: "Jézus pedig így könyörgött: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek."" Lukács 23:24

Ez akarati döntés.

3. Bízzuk az Úrra magunkat és helyzetünket! "rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél." (23.v.) (Róma 12:19)

"Krisztus tudta, hogy az Ő feladata a helyes reagálás, az Atya feladata pedig elszámolni azokkal, akik Fiát bántották." 

"...úgy bízhatjuk rá magunkat az Úrra, ha... visszavonulunk a harctól, és így az Úr kezdhet el foglalkozni támadóinkkal."

4. Célul kell kitűznünk, hogy készek vagyunk szenvedni mások gyógyulása érdekében. Jézus kész volt szenvedni gyógyulásunk érdekében.

"Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg. ... Ugyanígy, ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is nyerje meg őket..." (2:24, 3:1) 

Krisztus szenvedett értünk, ezáltal meggyógyultunk. Feleségként is, ha kell, szenvedjük az engedelmességet, (nem mindig könnyű és magától értetődő az engedelmesség, gyakran valóban elszenvedés) és ezzel Istennek tetsző életet élünk! Ezáltal - bónuszba, hiszen az elsődleges cél az Istennek tetsző élet - megnyerhetjük férjünket. Ő is meggyógyulhat és megváltozhat. 

Ezt magam is megtapasztalhattam. Isten gazdag bónuszt adott. Pedig gyakran nagyokat buktam engedelmesség terén. 

Megéri áldással válaszolni és akár szenvedni is!!!

Jézusban új teremtés

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

(Jézus) ezt mondta: te Simon vagy, Jónának fia, a te neved Kéfás lesz (ami annyi, mint kõszikla).
(János 1, 42)

Több apostol is kapott új nevet Jézustól annak kifejezésére, hogy õ valami újat adott nekik. Bertalant Nátánaelnek nevezte, azaz Isten ajándékának. Lévit pedig Máténak, Jehova ajándékának. Simon azt a nevet nyerte, hogy Kéfás vagy Péter. De tévedés lenne azt gondolnunk, hogy Jézus azért nevezte õt el így, mert sziklaszilárd lénye volt. Éppen ellenkezõleg! Természettõl fogva Péter nem volt szilárd, hanem nagyon is megingatható és befolyásolható. Hamar fellelkesült, könnyen kimondta az igent, de amikor helyt kellett volna állnia, csõdöt mondott. Készen volt a halálra is, de röviddel késõbb megtagadta az Urat. - Jézus azért nevezte el õt kõszikla-embernek, mert azzá akarta tenni. S ez sikerült is. A kegyelem révén sziklaszilárd lett Péter szíve, miután az Úr megbocsátotta neki súlyos bukását és ismét felemelte. Készséggel ment a börtönbe is, ahol János apostollal együtt megbotozták, s õk mégis örömmel távoztak el a tanács elõl (Csel 5, 40-41). Valószínûleg ugyanilyen szilárdan ment késõbb a saját keresztje felé is, amitõl pedig egész természete rettegett (Ján 21, 18).

Jézus mindenkit azzá tehet, amivé Isten akarata szerint lennie kell; a könnyûvérû embert szilárddá, az izgága embert nyugodttá. Oroszlánból báránnyá változtat és a félénk embert hitvallóvá. Hányszor teszi a természettõl fogva zárkózott embereket nyílttá és közlékennyé, a túl közlékenyeket, felületeseket és fecsegõket pedig elmélyültté. - Minden Istentõl adatott természet önmagában véve jó, az élénk is és a meggondolt is, a csendes, befelé nézõ is és a lángoló is. De minden ilyen természetben lehet valami káros visszásság is: Jézus lelke kihántja a magot a gyakran érdes héjjából és a bennünket akadályozó visszásságokból is elõhozza a jót. A természeti ember igyekszik alkalmazkodni csak azért, hogy tessék másoknak,vagy fél az emberektõl és nem mer azzá lenni, amivé õt Isten rendelte. A Szentlélek azonban kibontakoztatja bennünk Istentõl kapott tulajdonságainkat.

Add magad Jézus mesteri kezébe, hogy átformáljon, mint a fazekas az agyagot. De tedd ezt mielõbb, mielõtt a bûn a lélekbe mélyen belemarná magát és a gonosz vágyak helyrehozhatatlan károkat okoznának.

Áldást örökölni 1.

Linda Dillowtól olvastam egy gondolatmenetet a házastársi kapcsolatokra vonatkozóan, hogy mennyire nem mindegy hogyan reagálunk a bántásokra. Az 1.Péter 3:9-12-t vette mondanivalója alapjául, ami nyilvánvalóan nem véletlenül a házastársakra vonatkozó apostoli intelmeket követi szorosan!

Mielőtt röviden összefoglalnám, érdemes azt is rögzítenem, hogy számomra aktuális üzenete volt, és ha nem hanyagoltam volna olyan sokáig az olvasást, időben elolvashattam volna ahhoz, hogy a bántást ne bántással, hanem áldással viszonozzam valaki felé, aki mélyen megbántott. Házastársakra gondol ugyan az író, de más kapcsolatokra is igaz, és nálam is egy másfajta kapcsolatról van szó.

Péter apostol azt írja a 9.versben, hogy "Ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást," - ez, bár teljesen ellentmond az emberi természetnek, világos. (Jézus szavaival a Máté 5:38-42-ben.)

De miért? És hogyan?

- "hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek." 9.v. - Mert ez elhívatásunk része. És mert magunk is áldást öröklünk vele.

- "Mert aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni" 10.v. - Aki áldást oszt, akkor is ha bántás éri, lemond a haragról és keserűségről, amik egyébként akadályai a boldog és örömteli életnek, amiről itt az apostol beszél. 

Aki "szeretne örülni az életnek", annak mit kell tennie? 

óvja nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot; - akarati döntés a szavak szintjén.

forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót, - ez is akarati döntés a tettek szintjén.

keresse és kövesse a békességet; - ez egy belső magatartás.

 - A következő vers szerint, ha így cselekszünk, Isten mellénk áll: "mert az Úr szeme az igazakon van, és füle az ő könyörgésükre figyel," 12.v. Linda ezt írja: "Felelősek vagyunk helyes reagálásunkért, mely dicsőséget szerez Krisztusnak. És ha így élünk Isten elkötelezi magát mellettünk és azt ígéri, hogy figyelni fog imádságainkra."
- "az Úr arca pedig a gonoszt cselekvők ellen fordul." 12.v. Nemcsak megnyerjük magunknak Istent, hanem lehullik vállunkról a teher, hogy magunk keressük a saját igazságunkat. Isten ezt is megteszi értünk. 37.Zsolt.5-9 
Nekem talán ez a legnehezebb. Ezen a téren sokszor még erősebb bennem az emberi természet, mint a Krisztusi lelkület. Átadni Istennek az igazságszolgáltatás jogát. A lehetőséget, hogy mellém álljon és megigazítsa azt, aki igazításra szorul. Na és persze emiatt bukok el a 10-11.v. megtartásában is. Ami ugye azt jelenti, hogy nehéz örülni az életnek és nem fogok jó napokat látni...
Hát meggyőzött, hogy bántásért is fizessek áldással, mert érdemes. Biztos nem könnyű megvalósítani, a közelmúltban is nagyot buktam ezen a területen, de Istennel minden lehetséges, ha megvan az odaszánás.

Jakab levele

Érdekes dolog Máté evangéliuma után Jakab levelét olvasni. Mindig is egyik "kedvenc" könyvem volt Jakab levele, sokszor olvastam már, tanulmányoztam is már korábban is, de csak most látom mennyire összecseng a Máténál nemrégiben olvasott példázatokkal. Elsősorban a hit és cselekedetek viszonyában. 

A magyar nyelven egyetlen elérhető újfordítású magyarázó Bibliát használom jó ideje, és ebben a Jakab levele elé írt ismertető megdöbbentő információkat tárt fel számomra. Egyrészt, hogy mennyire vitatott könyv volt ez még Luther idejében is, (maga Luther lenéző volt Jakabbal szemben) a most másrészt megnevezett ok miatt, nevezetesen, hogy a bemutatkozástól eltekintve egy szót sem szól Jézus Krisztusról, sem az Ő megváltó munkájáról, haláláról, feltámadásáról. Ez utóbbi valóban súlyos "hiányosságnak" tűnhet, ami nekem bevallom eddig nem tűnt még fel, ezzel együtt mégsem lehet olyan megvetendő könyv, hiszen bekerült a Bibliába és már maga ez a tény arról árulkodik, hogy összhangban van az Újszövetség többi könyvével, azok üzenetét megerősíti, vagy kihangsúlyozza, vagy mindkettő. Ebből következik, hogy azoknak, akik már Krisztus követői, tanítványai, fontos üzenete van. Némi túlzással talán azt is mondhatnám, hogy Jakab levele Jézus tanításának szabatos összefoglalása a tanítványok számára. Igaz, ennek fényében valóban roppant furcsa, hogy Jézusról nem tesz említést a levél írója, azonkívül, hogy az Ő szolgájának vallja magát. Személy szerint viszont elképzelhetőnek tartom, hogy ennek oka az lehet, hogy Jakab alapfeltevése szerint a levél olvasói már tisztában vannak Jézus személyével és munkájával kapcsolatban, a követés hogyanjával kapcsolatban viszont eligazításra szorulnak.

A levél szól

- kísértésekről, a hozzájuk való viszonyulásról,

- hit és cselekedetek viszonyáról,

- szegénység és gazdagság csapdáiról,

- a nyelvünkről, pontosabban a beszédünkről,

- a bölcsességről,

- a világhoz való viszonyulásról,

- az ítélkezésről,

- az imádság erejéről,

- az egymás iránti felelősségről.

És lehet, hogy nem is említettem meg mindent. De a részletezés közben ez úgyis kiderül. :)